Szerző: admin

Dr. Domokos Péter

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Kutatási Kiválósági Tanács

1077 Budapest
Kéthly Anna tér 1.

Tárgy: NKFIH pályázatok értékelése

Budapest, 2025. május 22.

Tisztelt Elnök Úr!

2025. januárban a Magyar Szociológiai Társasággal közösen kértünk Öntől találkozási lehetőséget, most erre a megbeszélésünkre való hivatkozással írunk Önnek. A megbeszélésen a következő vállalások hangzottak el az NKFIH képviselője és Elnök úr részéről. Annak érdekében, hogy a nyerési arányokban megmutatkozó a tudományos diszciplínák közötti aránytalanságokat mérsékelni lehessen:

• Az NKFIH növeli a zsűrik létszámát, bevonva olyan diszciplínák képviselőit is, amelyek nem voltak reprezentálva a korábbi zsűriben;

• A különböző döntési szakaszokban továbbjutott pályázatokat az ERC által is alkalmazott, 28 kategóriás tudományterületi besorolást használják, hogy követni lehessen a döntések torzító hatását az egyes döntéshozatali szakaszokban.

Ezek alapján kérjük, hogy tájékoztassanak bennünket (és a kutatói közösséget), hogyan valósultak meg ezek az intézkedések.

Emellett szeretnénk megerősíteni, hogy a beérkezett véleményeket a TDDSZ saját felmérése is visszaigazolja, amely szerint jelentős probléma volt a pályázatok értékelésével. A visszajelzések átölelik a természettudományok, az élettudományok és a humán tudományok területeit.

1. Nem derült ki, hogy melyik pályázat milyen alapon kap egy vagy több véleményt, illetve a vélemények mennyire részletesek. Az értékelések stílusa, tartalma és hangneme is sokszor problémás volt, a pályázók sértőnek találták a bírálatokat. Előfordult, hogy a bíráló nem nézte meg a pályázó publikációs listáját.
2. A társadalmi-gazdasági hasznosságot alapkutatási pályázatoknál nem lehet közvetlenül megítélni.
3. A bírálati szempontok nem voltak egyértelműek. A bírálati pontokat nem lehetett megismerni. Olyan szempontokat kértek számon, amelyeket más pályázóknál nem érvényesítettek. Ilyen volt olyan publikációs eredmények számonkérése, amelyeknél rosszabb eredményeket produkáló pályázók hasonló területeken támogatást nyertek. Összességében is, a tudománymetriai adatok differenciálás nélküli alkalmazása rengeteg problémát vet fel. Az erre a célra alkalmazott tudomanymetria.com a kutatók körében általános vélekedés szerint nem alkalmas arra a feladatra, hogy a tényleges tudományos teljesítményeket ennek alapján összehasonlító módon meg lehessen ítélni.

Mindez talán abból is következik, hogy a pályázati kiírásban megfogalmazott szempontok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy megfelelő útmutatóként szolgáljanak az értékelőknek. Mivel ez nem változott jelentősen, azt javasoljuk, hogy kapjanak kiegészítő (technikai, a kiírásban megfogalmazottakat nem módosító) útmutatót a bírálók. Ebben szerepeljenek review-etikai szempontok is. Javasoljuk, hogy az értékelők részére küldjenek ki nemzetközileg elfogadott review-etikai útmutatót (pl. a COPE Ethical Guidelines for Peer Reviewers).

Fontos felhívnunk a figyelmet arra is, hogy a pályázati konstrukció által favorizált kutatócsoporti modell jelentős hátrányba hozza az egyetemen tanító kollégákat: A megbeszélésen megismert elképzelés szerint az alapkutatási pályázatoknak elsősorban fiatal kutatók (PhD-hallgatók és posztdoktori kutatók) béreit kell finanszírozni. Így az adott intézmény „megspórolja” ezt a bértömeget, és a szenior kutatók bérére és dologi költségekre fordíthatja. Túl azon, hogy egyáltalán nem világos, mennyire kívánatos a projektekhez kötött alkalmazás erősítése, ez a modell az egyetemek esetében működésképtelen, mivel az egyetemeken dolgozó kollégák munkaidejük jelentős részét oktatással töltik, a kutatócsoportba felvett kutatóknak pedig elsősorban – ha nem is kizárólag – a kutatással kell foglalkozniuk. Így az egyetemek esetében még a feltételezett bérköltség-megtakarítás sem jön létre.

Az értékelésekkel és a tudományterületi besorolással kapcsolatban már ebben a pályázati folyamatban is változást várunk, a tágabb értelemben vett problémákkal kapcsolatban pedig azt javasoljuk, hogy már most induljanak meg az egyeztetések a szakmai szervezetekkel a pályázati rendszer megfelelő kialakításáról.

Tájékoztatjuk, hogy levelünket nyílt levélként is közzétesszük a TDDSZ honlapján, és az erre érkező választ is elérhetővé tesszük a tudományos közösség és a nyilvánosság számára.

Köszönettel és üdvözlettel,

Gerő Márton
a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnöksége nevében

A TDDSZ 12 pontja

 Legyen szabadság, átláthatóság, tisztességes megélhetés.

1. Azonnali, feltételek nélküli alapbéremelést. Az első évben a kutatóhálózatnak juttatott összes többletforrást fordítsák béremelésre. 
2. A diplomás átlagbérhez igazodó, tartósan értékálló alapbéreket.  Az érdekképviseletekkel (TDDSZ, üzemi tanácsok) egyeztetett béren kívüli juttatások kidolgozását és teljes körű bevezetését.
3. A kutatóhálózat minden kutatóhelye számára tervezhető, stabil, inflációkövető alapműködési finanszírozást. 
4. Garanciákat arra, hogy a transzformációval járó munkajogi változások a dolgozókat nem érinthetik hátrányosan.
5. Kiszámítható, tervezhető és vonzó jövőképet a tudományos, a kutatástámogató és az adminisztratív munkakörben dolgozók számára is.
6. Tudományos teljesítményen alapuló előmeneteli rendszert, az egyes tudományterületeken érvényes nemzetközi normák szerint. Az előmeneteli rendszer finanszírozásának beépítését az intézmények költségvetésébe.  
7.  A kutatói utánpótlási rendszer újraindítását, külön keret létrehozását a fiatal kutatói bérek finanszírozására.  
8. A TDDSZ azonnali bevonását a munkavállalókat érintő legfontosabb döntési folyamatok kidolgozásába. Érdemi párbeszédet a szakszervezet és a kutatóhálózat vezetése között.
9. A végzett munka értékének megbecsülését, a dolgozók és a kutatóhálózat vezetői közötti kölcsönös bizalom kialakítását. Rendszeres, intézményesített, a munkavállalók véleményét tiszteletben tartó párbeszédet a szakszervezet és a kutatóhálózat irányítói között.
10. A tudományos autonómia biztosítását szervezeti, intézményi és egyéni szinten is. Jogi garanciákat, amelyek biztosítják a kutatás függetlenségét és a kutatóhálózat alapkutatási jellegét. Függetlenséget a politikai és gazdasági szereplők nyomásgyakorlásától.
11. A tudomány és a tudományos közösség érdekeinek érvényesítését a döntéshozatalban. A kutatóhálózat minden irányító és döntéshozó testületében rendelkezzenek jelentős képviselettel a munkavállalók, a döntéshozatali rendszer és a működés legyen átlátható, nyilvános, és szolgálja a tudományos autonómia védelmét.
12. A kutatóhálózat szabályzatai biztosítsák a TDDSZ által megfogalmazott követelések feltételeit, és a kutatóhálózat vezetése kezdjen tárgyalást a kormánnyal a követelések jogszabályi hátterének biztosításáról.

Legyen azonnali béremelés, kiszámíthatóság és párbeszéd!

TDDSZ SZAKSZERVEZETI FÓRUM A KUTATÓHÁLÓZAT ÁTALAKÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐL

Tervezett program:

Rövid áttekintés az átalakulás helyzetéről
Összefoglaló a TDDSZ-toborzásokról – Vigvári András, a TDDSZ elnökségi tagja
Dolgozói kérdőív eredményei és tanulságai – Gerő Márton, a TDDSZ elnökségi tagja
Az átalakulás legfontosabb munkajogi kérdései – dr. Jónás Tünde, munkajogász
Fórum: hozzászólások, kérdések és válaszok
A TDDSZ legfőbb követelései – Bakó Imre, a TDDSZ elnöke

Az esemény moderátora: Mende Balázs, a BTK TDDSZ bizalmija

Helyszín: HTK konferencia terem (Bp., 1097 Tóth Kálmán u. 4.)
Időpont: 2025. március 13. (csütörtök) 16:00-17:30

A fórumra várjuk a kutatóhálózat minden munkatársát, ahogyan a HUN-REN vezetőit és a kutatóhelyek főigazgatóit is, akiknek előzetesen hivatalos meghívót küldtünk.

A fórum a munkahelyi email címekre megküldött linken élőben is követhető lesz.

Mivel a nem személyesen jelenlévők számára az aktív részvétel az online térben korlátozott, a munkajogi és egyéb kérdéseket előzetesen az info@tddsz.hu email címre várjuk.

Az esemény nem sajtónyilvános, de a fórum után állunk a sajtó rendelkezésére.

A jogi összefoglalót, a kérdőív eredményeit és a megfogalmazott követeléseket a fórumot követően a honlapon is közzétesszük.

Facebook esemény elérhető itt.

Számítunk a HUN-REN minden munkatársára!

TDDSZ vezetősége

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete több forrásból arról értesült, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben a HUN-REN átalakulásához megígért többletforrásokat nem az azonnali és feltétel nélküli béremelésre fordítaná a HUN-REN vezetése, hanem úgynevezett tudományos életpályamodellhez kötné, amely átalakítaná a tudományos fokozatok rendjét: a jelenlegi 5 fokozat (tudományos segédmunkatárs, munkatárs, főmunkatárs, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor) helyett 4 fokozatot (tudományos munkatárs, főmunkatárs, tanácsadó és kutatóprofesszor) vezetne be a kiadott prezentáció szerint. Az első két kategóriában dolgozó kutatókkal kizárólag határozott idejű szerződéseket kötne, határozatlan idejű szerződésre csak a tanácsadók (de ők sem minden esetben) és a kutatóprofesszorok számíthatnának. 

Ezt az elképzelést számos tekintetben elhibázottnak tartjuk. A TDDSZ álláspontja, hogy bármilyen érdemi átalakítás bevezetése előtt, attól függetlenül, azonnal  jelentősen meg kell emelni minden kutatóhálózati dolgozó bérét, mégpedig olyan mértékben, ami nemcsak az utóbbi évek rekordszintű inflációját kompenzálja, hanem a béreket reálértéken is növeli.

A határozatlan idejű szerződések arányának a fenti elképzelés szerinti csökkentése a jelenlegi munkajogi szabályok szerint nem lehetséges, hiszen egy munkavállaló egy munkahelyen határozott idejű szerződéssel legfeljebb 5 évig foglalkoztatható , ezután határozatlan idejű szerződést kell vele kötni. Emellett a határozott idejű szerződés több szempontból is hátrányokkal jár: növelné az egzisztenciális kiszolgáltatottságot (határozott idejű szerződéssel lehetetlen például banki hitelhez jutni lakásvásárlás esetén, továbbá kedvezőtlenül érinti a gyermekgondozási ellátások igénybevételét), csökkentené a tervezhetőséget, és bizonytalanabbá tenné a kutatói életpályát. Ez elsősorban a fiatalabb kutatókat érinti, de valójában a legtöbb kutató számára lehetetlenné tenné pályájuk  hosszabb távú tervezését, tehát pályaelhagyásra vagy kivándorlásra ösztönözné őket. Az ehhez hasonló, átgondolatlan ötletelések csak a bizonytalanságot növelik, és félelmet keltenek a kutatóhálózat dolgozóiban. Az ilyen változtatásoktól semmiféle kedvező eredmény nem várható, hacsak nem a kutatók tömeges önkéntes pályaelhagyása a ki nem mondott cél. 

Felszólítjuk a HUN-REN Központ vezetését, elsősorban Gulyás Balázst, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökét, hogy minden, az átalakítással kapcsolatos információt és tervet hozzanak nyilvánosságra, és bocsássák azokat szakmai és társadalmi vitára. A TDDSZ továbbra is elengedhetetlennek tartja, hogy a kutatóhálózat munkavállalóit érintő kérdésekről érdemi párbeszéd legyen a kutatóhálózat dolgozóit képviselő érdekképviseleti szervezetekkel. Szakszervezetünk éppen ezért március közepére dolgozói fórumot szervez, ahová a kutatóhálózat elnökét és vezetőségét is meghívjuk.

Azonnali béremelést és transzparens, részletes szakmai és társadalmi egyeztetést! 

TDDSZ
Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
ELNÖK

Dr. Gulyás Balázs elnök
Jakab Roland vezérigazgató
HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Vezérigazgató Úr!

A 2025. január 21-én megtartott Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén a kormányoldal nevében Fülöp Csaba László (NGM) adott tájékoztatást a 2025. évi közszférát érintő bérfejlesztésekről, ennek keretében a HUN-REN-re tervezett béremelésről is, amely a következő kormányzati szándékokat mutatta be: „A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújításával párhuzamosan a Kormány jelentős forrásbővülésről döntött, megteremtve ezáltal a bevezetni tervezett életpályamodell alapjait. A szervezet 2025. április hónaptól megemelt költségvetési támogatása a munkatársak bérének átlagosan 50 százalékkal történő emelésére ad lehetőséget.”
A HUN-REN vezetősége a kutatóhálózati béremelés feltételeként a működési modell-váltást jelölte meg, vagyis azt, hogy a béremelésre csak az új működési modell keretében kerülhet sor. Mivel ennek törvényi és adminisztratív keretei már adottak, így jogosan várható el, hogy a HUN-REN a bérek azonnali (értelemszerűen 2025 április 1-i időponttal történő), teljes körű – nem csak a határozatlan, hanem a határozott idejű munkaszerződéssel, valamint a projektek keretében foglalkoztatottakra is kiterjedő -, feltétel nélküli, jelentős mértékű és a nem kutatói munkakörben dolgozókra is kiterjedő emelését biztosítsa. Véleményünk szerint ez azért is szükségszerű, mert a 2025. évre szóló 18 milliárd Ft pluszforrás az elmúlt év ősze óta a tervezett kutatóhálózati változtatások államilag garantált bérjellegű megtámogatásaként, kiemelt helyen és hangsúllyal szerepel a HUN-REN kommunikációjában. Mindezeken túl a HUN-REN Kutatóhálózat 2024. évben elvégzett, teljes körű nemzetközi átvilágítása az alacsony, a nyugodt, elmélyült kutatómunkához elégtelen bérek tarthatatlanságát és ezzel a kutatási eredményesség növelésének legfőbb akadályát a Kutatóhálózat legjelentősebb problémái közé sorolta.
A kutatóhálózati bérek szintjét jól „árazta be” az ún. diplomás minimálbér (garantált bérminimum) 2025. évre meghatározott értéke, ami beérte, sok helyen meg is előzte több kutatóközpont segédmunkatársi béreit. Az elmúlt napokban láttak napvilágot a Budapesti Műszaki Egyetem modellváltását kísérő béremelési adatok, amelyek a HUN-REN dolgozók bérhelyzetét valós, összehasonlítható kontextusában mutatták be.
A KH munkatársai a törvény decemberi elfogadása után, a valódi változások áprilisi hatályba lépése előtt nagyon komoly aggodalmakkal figyelik a HUN-REN kommunikációját. Ez a központi kommunikáció újabban rendszeresen beszámol a különböző transzformációs munkacsoportok munkájáról, azonban a dolgozókat leginkább érintő alapkérdésekben – kapnak-e új szerződést április elején, mi lesz annak a jogi tartalma (és ki gyakorolja a munkáltatói jogokat), milyen mértékű lesz az ígért béremelés – semmilyen központi és a dolgozók szintjére is lejutó információ nem látott napvilágot. A TDDSZ, mint munkavállalói érdekszervezet alapvető feladatának tartja, hogy ezekben a kérdésekben a lehető legszélesebb körben és leginkább informatív módon, hitelesen tájékoztassa a KH dolgozóit.
Ezért kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a decemberben elfogadott HUN-REN törvényhez kapcsolt 18 milliárd Ft juttatást a HUN-REN milyen szabályozók, elvi és adminisztratív megfontolások mentén kívánja a kutatóhálózati dolgozók bérének emelésére fordítani.
A kutatóhálózati dolgozók bérük emelésével kapcsolatos várakozásai több mint jelentősek. A béremelési igények nagyságrendjének felmérését segítendő a TDDSZ tagszervezeti csoportjain keresztül a teljes kutatóhálózatra kiterjedő adatgyűjtést indít. Ennek eredményét természetesen a HUN-REN vezetőséggel is meg fogjuk osztani. Ugyanakkor – a TDDSZ kutatóhálózati tagsága visszajelzései alapján – az a felmérés konkrét eredménye nélkül is kijelenthető, hogy a béremelésben a legnagyobb súlyt a pályakezdő, a kutatási-fejlesztési munkába bekapcsolódó segédmunkatársak, munkatársak bérének emelésére szükséges fordítani. Itt kapaszkodóként visszatérhetünk a diplomás minimálbér államilag meghatározott összegéhez úgy, hogy a belépő szintű kutatók bére tekintetében az előbbi kétszeresére (bruttó 600 e Ft/hó) teszünk javaslatot.
Szeretnénk újra hangot adni azon igényünknek, hogy a KH-ban működő szakszervezet/szakszervezetek a bérekkel kapcsolatos előkészítő folyamatokba, egyeztetésekbe bekapcsolódhassanak, az esetleges döntésekről még az előkészítés fázisában értesüljenek. Erősen reméljük, hogy a HUN-REN vezetőségének múlt évi végi kommunikációjában megjelenő fordulat („felvettük a kapcsolatot a szakszervezettel”) nem csupán kommunikációs fogás, hanem valódi igény megfogalmazása a HUN-REN részéről. Úgy véljük, hogy a munkavállalói képviselettel való egyeztetés igénye a HUN-REN vezetése részéről ne jogi, adminisztratív kérdés, sokkal inkább az elemi érdek felismerése kell legyen.

Budapest, 2025. január 30.

Válaszukat várva, tisztelettel:

Bakó Imre elnök

A levél elérhető és letölthető itt.

Februárban négy kutatóhelyen tagtoborzó fórumot tartunk:

? 2025. február 7. 13:00 Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Szeged
? 2025. február 13. 10:45 Ökológiai Kutatóközpont ÖBI, Vácrátót
? 2025. február 13. 14:00 Ökológiai Kutatóközpont VÖI, Budapest
? 2025. február 18. 14:00 Természettudományi Kutatóközpont, Budapest

Lépjetek be a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetebe, csak együtt érhetünk el eredményeket!

Nem kezdjük tétlenül a 2025-ös évet! Januárban négy kutatóhelyen tagtoborzó fórumot tartunk:

Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Budapest, 2025. 01. 09. 14:00

Nyelvtudományi Kutatóközpont Budapest, 2025. 01. 14. 14:00

Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Tihany, 2025. 01. 20. 14:00

Atommagkutató Intézet Debrecen, 2025. 01. 22. 11:00

Februárban újabb kutatóhelyeken is tartunk fórumokat! Ha szeretnéd, hogy a te intézeted is sorra kerüljön, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Lépjetek be a TDDSZ-be, csak együtt érhetünk el eredményeket!

Tudományos és felsőoktatási dolgozókként meggyőződéssel képviseljük, hogy a tudomány lényege a világ – természeti és társadalmi világunk – megértése, és ez a megértés az egyének és közösségek jólétét szolgálja. A tudomány és a felsőoktatás működéséért a mindenkori állam felel, amely a közjavak őrzőjeként köteles a közös érdekeket szolgálni. A tudomány és a tudás nem piacosítható, lételeme a függetlenség. A piac érdekei nem azonosak a tudomány érdekeivel. Csakis a kettő szétválasztása garantálhatja a tudomány célirányos és közérdekű működését. 

A modellváltások gyakran hangoztatott indoklása – a rugalmasság és versenyképesség növelése – valójában csak megtévesztés. Nem állnak sorban piaci befektetők, viszont a kuratóriumokban és a vezetői pozíciókban a jelenlegi kormány megbízott emberei ülnek, titkosított szerződésekbe bújtatott indikátorok alapján finanszírozva. Mert az állam továbbra is közpénzből, de már átláthatatlan, kontrollálhatatlan és számonkérhetetlen módon finanszíroz. A „modellváltás” nem reform, hanem a tudományos intézmények politikai megszállása.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tervezett modellváltása veszélyezteti az egyetem autonómiáját és a tudomány függetlenségét, ahogy a HUN-REN kutatóhálózat átalakítása is, hasonlóan a 2018 óta az átlátható állami fenntartásból kikerült 21 egyetem esetéhez. A kiszervezett működés előtérbe helyezése szembemegy a kutatás és a felsőoktatás közérdekű küldetésével, ami a tudás szabad áramlására, az alkotás szabadságára, a kritikai gondolkodásra és a társadalmi felelősségvállalásra épül. 

A modellváltás nem garantálja az egyetemi polgárok demokratikus részvételét az intézmény jövőjét érintő döntésekben, és fokozza a központi irányítás alá vont, profitorientált és/vagy ideológiai kontroll alá helyező szemlélet térnyerését. Csakis a demokratikus irányítás és az átlátható állami finanszírozás biztosíthatja a tudomány és a felsőoktatás valódi céljainak megvalósulását: a társadalmi és technológiai fejlődést, valamint a közjó szolgálatát.

A mindenkori állam nem azonos a jelenlegi kormánnyal. Az állam feladata a közjó szolgálata, amit a jelenlegi kormány teljesen leépít. A modellváltott egyetemek továbbra is közpénzből működnek, de átláthatatlan struktúrákban, közérdekű kontroll nélkül. A már modellváltott intézmények kikerültek a nemzetközi közösségekből, az ERASMUS és HORIZON programokból, ami súlyosan korlátozza a tudományos együttműködést és a hallgatók fejlődési lehetőségeit. Ez a több éve zajló folyamat a tudományos élet és az oktatás szétzilálását eredményezi, miközben személyes ambíciókat és a tudományhoz nem kapcsolódó piaci érdekeket szolgál.

Tudományos intézményeink jövőjét nem lehet bizonytalan ígéretekre, átláthatatlan rendszerekre, piaci érdekekre alapozni. A tudomány és a felsőoktatás csak akkor működhet a közjó érdekében, ha a mindenkori állam megfelelő, stabil támogatást biztosít számára, méltányos bérekkel, a függetlenség és a demokratikus irányítás fenntartása mellett.

Az eddigi változásokhoz hasonlóan a mostaniakat is elfogadhatatlanul rövid ütemtervekkel vezetik be, társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül. Sem a tervezett átalakítás részletei, sem annak következményei nem kerülnek nyilvánosságra. Az átalakítási folyamat és a törvényalkotás a transzparencia teljes hiányával, az érintettek bevonása nélkül zajlik, következményeit azonban az egyetemi közösség, a társadalom és a jövő diákjai lesznek kénytelenek viselni. Ez nem reform, hanem eltulajdonlás: magánérdekek miatt zajló erőltetett, elhamarkodott átalakítás, amely a tudományos munka minőségét, az oktatás színvonalát és a felsőoktatás autonómiáját ássa alá.

Felszólítunk minden döntéshozót és szenátort, hogy tartsák tiszteletben a tudomány és az egyetem autonómiáját, és utasítsák el a BME modellváltását, amely hosszú távon az oktatás és a kutatás minőségének romlásához, az innováció beszűküléséhez és az alkotás szabadságának elvesztéséhez vezet.

Budapest, 2024.12.09. 

Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete