A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének állásfoglalása az ELTE rektora által kezdeményezett szavazásról

Az ELTE-hez csatolt kutatóközpontokban kiírt szavazással kapcsolatban már számos szereplő fogalmazta meg aggályait. Tanács Zoltán miniszter, az MTA leköszönő és új elnöke, Freund Tamás és Pósfai Mihály, az ELTE-hez csatolt kutatóközpontok négy főigazgatója, valamint a KRTK és a BTK Munkavállalói Tanácsa is egyaránt kifejezte szakmai, szervezési és lebonyolítással kapcsolatos fenntartásait és aggodalmait, amelyeket a TDDSZ is oszt. Ezek mellett további nyugtalanító kérdéseket vett fel az érintettek bevonása nélkül bejelentett szavazás lebonyolítása és annak eredményének felhasználása.   

Darázs Lénárd rektor második levelében kimerítő választ ad a szavazási kezdeményezését érintő kritikus véleményekre. E részletes válasza ugyanakkor nem tartalmazza, hogy milyen következménye lesz a szavazásnak: azt mikor, milyen feltételekkel fogadja el érvényesnek, és milyen kötelezettséget ró az ELTE rektorára a szavazás eredménye. Ezt azért érdemes kiemelni, mert a szavazás közjegyzői hitelesítéshez kötött és ELTE rendszerén kívüli jellegével, vagy éppen az online nem elképzelhető véleménynyilvánítással maga is jelzi, hogy a szavazás kimenetelének jelentőséget tulajdonít az általa szem előtt tartott három konjunktív feltétel egyikének megvalósulása tekintetében. Abban az esetben, ha ez egy véleménynyilvánító szavazás, amire azért van szükség, hogy meggyőződjön az ELTE kutatóközpontokban uralkodó, az MTA szárnyai alá visszakerülés igényéről, akkor ahhoz elég lenne a kutatóközpontok főigazgatóit és/vagy a dolgozók érdekképviseleteit megkérni egy rendszeren belüli szavazás lebonyolítására. Ráadásul az utóbbi hetekben több  kutatóközpontban tartottak véleménynyilvánító szavazást, és a 2026. április 28-án tartott dolgozói fórumon szintén megfogalmazták a kutatóhálózat dolgozói, hogy a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat egységét helyre kell állítani az MTA keretei között. A jelenleg az ELTE-hez tartozó négy kutatóközpontnak, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kötelékében maradt 14 központnak és önálló intézetnek, valamint a támogatott kutatócsoportoknak minél előbb és együtt a Magyar Tudományos Akadémiához kell kerülniük. A nyilatkozatot ezernél többen írták alá a kutatóhálózatból, és nagyságrendileg félezer aláírás az elcsatolt négy kutatóközpontból érkezett. 

Ha mindezek ellenére is a saját szempontjait érvényesítve a szavazást ennyire kötött és formális módon képzeli el a rektor, azzal vélhetően azt (is) jelzi, hogy számára tétje van a szavazás számbeli eredményének. A kérdés az, hogy mi ez a tét. Egy irányba mutató, magas részvétel melletti eredmény egyértelmű helyzetet teremt, és nem hagy mozgásteret a különféle értelmezéseknek. Viszont jogos kérdés, hogy egy alacsony részvételű szavazás, még ha az eredménye egy irányba mutat is, hogyan, milyen érvek-érdekek mentén interpretálható? Vajon az egyetemi vezetőség hogyan fordítja majd le az alacsony részvételt: a kérdések miatti tudatos távolmaradásnak, a téma iránti semlegességnek, vagy esetleg úgy interpretálja, hogy a távolmaradók elégedettek a jelenlegi ELTE-s keretekkel, és nem támogatják a változást/átalakulást…? 

Mindezek miatt (is) csak azt tudja tanácsolni a TDDSZ elnöksége, hogy a szavazáson minél nagyobb arányban vegyenek részt a kutatóhálózati dolgozók. A két feltett kérdés tekintetében az első esetében – annak minden problematikussága ellenére – lelkiismereti szavazásra buzdítunk, a második kérdést azonban – a rektor úr hosszas levelében leírtak ellenére – nem tartjuk egyértelműnek. A második kérdésben felvetett problémakör az ELTE alól való mielőbbi kikerülés igénye, valamint az addig eltelő időszak működőképessége és a szabályos gazdálkodás fenntartása közötti finom egyensúly megtalálásáról szól. Ez mind az ELTE, mind az onnan az MTA égisze alá visszavágyó kutatóközpontok elemi érdeke, ezért erről az érintett szervezetek – az ELTE, ELTE Kutatóközpontok, MTA, Tudományos és Technológiai Minisztérium – vezetői szintjén kell megállapodni. Mindezek miatt a második kérdésnél a TDDSZ csak a válaszadás elkerülését tudja felelősen támogatni.

Budapest, 2026. május 28.

A TDDSZ Elnöksége

Az állásfoglalás itt tölthető le.

A TDDSZ bemutatta álláspontját a minisztériumnak

Szerdán a TDDSZ képviselőit egyeztetésre hívta Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter. A miniszter részvételével zajló találkozón a TDDSZ ismertette álláspontját a kutatóhálózat jövőjéről, valamint a kutatói közösséget érintő legfontosabb kérdésekről.
Az egyeztetésen bemutatott álláspontunkat az alábbi dokumentumban foglaltuk össze, amelyet a minisztériumnak is megküldtünk.


A dokumentum itt olvasható.

A TDDSZ válasza a Nature-ben megjelent állításokra

2026. április 28-án jelent meg a Nature-ben Gulyás Balázs rövid válasza egy korábbi, a magyar tudomány előtt álló változásokról szóló cikkre. Ebben Gulyás Balázs amellett érvelt, hogy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat autonóm, önkormányzó szervezetként működik, valamint hogy a Kutatási Hálózat egy megalapozott reformfolyamaton ment keresztül.

A TDDSZ kutatási hálózatban dolgozó tisztségviselőiként ezekkel az állításokkal vitatkozó válaszlevelet küldtünk a Nature szerkesztőségének, abban a reményben, hogy lehetőséget kapunk a kutatók szempontjainak bemutatására. A szerkesztőségtől azonban sajnos nem kaptunk választ.

Válaszlevelünk rövidségét a Nature Correspondence rovatának szigorú terjedelmi szabályai indokolják. Válaszlevelünk alább angolul és magyarul is olvasható.

Gulyás elnök Nature-ben megjelent írása.
Hungarian science has undergone rapid changes. Nature 652, 1420 (2026)
https://doi.org/10.1038/d41586-026-01367-1

A TDDSZ ATK csoportjának közleménye

A formálódó új kormánytól, annak nyilatkozatai alapján sokan a HUN-REN kutatóhálózatbeli kutatók és a kutatás helyzetének javulását várjuk. Ennek elősegítése érdekében a HUN-REN kutatóközpontok főigazgatói (két kivétellel) aláírtak és kiadtak egy nyilatkozatot. A nyilatkozatra már az MTA és a HUN-REN is reagált. A főigazgatókéhoz hasonló álláspontot képviselve nyilatkozott továbbá két igazgató is a HUN-REN Szegedi Biológia Kutatóközpontból. Nyilatkozott az ELTE HTK igazgatója és leköszönő tudományos titkára is, továbbá 123 Lendület- és ERC-kutató.

A főigazgatók melletti kiállást az egyes intézmények kutatóinak nyilatkozatai is alátámasztják:
Ökológia Kutatóközpont
Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
Szegedi Biológia Kutatóközpont
Állatorvostudományi Kutatóintézet
Természettudományi Kutatóközpont
Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) megbízott főigazgatója nem írta alá a főigazgatók nyilatkozatát. Jelen közleményben az ATK-ban dolgozó és a TDDSZ által elért kutatók arról nyilatkoznak, hogy egyetértenek a HUN-REN főigazgatók többségének álláspontjával.

A fenti megszólalók többségével egyetértünk abban, hogy a kutatóhálózat további reformokra szorul, amit demokratikusabbá és kevésbé hierarchikussá kell tenni, stabil finanszírozással. A főigazgatók közleményében szerepel az is, hogy „Az MTA tulajdonában lévő, kutatóhálózat intézményei által használt ingatlanvagyon alkotmánysértő helyzetének megoldását alapvető fontosságúnak tartjuk”, illetve megvizsgálandó, „az MTA és a HUN-REN közötti vagyonjogi patthelyzet feloldása milyen formában érhető el a lehető legrövidebb időn belül”. Ennek a vagyonjogi helyzetnek a megoldása alapvetőn érinti az ATK-t, különösen a Növényvédelmi Intézethez tartozó Julianna-major dolgozóit, akiket rosszabb körülmények közé költözés fenyeget, ami veszélyezteti munkájukat, és a támogatói szerződésben rögzített projektjeik megvalósítását.

A főigazgatók állásfoglalásának egy másik lényeges pontja: „A kormány és a HUN-REN közös megállapodással, előremutató módon, a realitásoknak megfelelően módosítsa a KFSZ mutatóit és célértékeit a KFSZ-ben rögzített forrás változatlanul hagyása mellett”. Véleményünk szerint a KFSZ követelményrendszer módosítása az ATK alapvető érdeke is, hiszen a benne szereplő, folyamatosan növekvő és gyakran rosszul megfogalmazott indikátorok teljesítése észszerűtlen. Ennek egy szemléletes példája, hogy egy külföldi laboratóriumban elkészülő cikk egy ATK-s sokadik szerző (társszerző) kutatónak gyakran több pontot jelent, mint az ATK-ban létrehozott, teljes mértékben az ATK kutatóinak szellemi munkáját dicsérő, akár kiemelt szerzős publikáció. A KFSZ jelen formája nem értékeli kellő súlyán az agrárium számára kiemelten fontos kutatási eredményt jelentő növényfajta oltalmakat sem, és nem honorálja kellően azon kutatók erőfeszítéseit, akik munkaidejük jelentős részét a szabadalmak előállításával töltik. Abszurditására jellemző, hogy jelenleg 8,5 új növényfajta oltalmat vár el az ATK-tól, de 2031-ben már 23,8 fajta lesz az elvárás, miközben reálisan 8,5 új fajtát is aligha lehet egy évben elhelyezni a vetőmagpiacon, az ATK által nemesített növényekből, összességében.

Az aláíró HUN-REN ATK-dolgozók támogatják és egyet értenek a HUN-REN főigazgatók többsége által április 21-én kiadott nyilatkozattal. Kívánják, hogy a HUN-REN-t és a hazai tudományos életet érintő, a kutatói társadalom által remélt reformfolyamatnak az ATK is részese lehessen.

Tisztelettel,
A HUN-REN ATK dolgozói

(Frissítés: 2026.06.18. Az aláírás eredményét először 2026.05.06-án hoztuk nyilvánosságra, addig az időpontig a közleményt összesen 95-en írták alá, ebből 36-an a nevüket is vállalva. Ezt követően különböző interpretációk láttak napvilágot az aláírók számáról. Így 2026.05.12-én újranyitottuk az aláírás lehetőségét. Jelen időpontig (2026.05.18.) a közlemény tartalmával írásos nyilatkozat formájában 114 dolgozó értett egyet, ebből 41 nevét is vállalva.)

A közlemény tartalmával a következő dolgozók nevüket vállalva is egyetértenek:
Dr. Árvai Mátyás, tudományos főmunkatárs
Babácsi Zsoltné, mezőgazdasági dolgozó
Baumann Judit, kutató asszisztens
Dr. Bókony Veronika, tudományos tanácsadó
Dr. Cséplő Mónika, tudományos munkatárs, nemesítő
Dr. Csontos Péter, emeritus kutató professzor
Dr. Dernovics Mihály, tudományos főmunkatárs
Dr. Éva Csaba, tudományos főmunkatárs
Dr. Hernádi Hilga, tudományos munkatárs
Dr. Hettyey Attila, tudományos főmunkatárs
Dr. Horváthné Uhrin Andrea, tudományos munkatárs
Horváth Zita, intézeti mérnök
Dr. Flórián Norbert, tudományos főmunkatárs
Dr. Gedeon Csongor, tudományos főmunkatárs
Dr. Hamow Kamirán Áron, tudományos munkatárs
Dr. Janda Tibor, tudományos osztályvezető
Jósvai Júlia Katalin, tudományos munkatárs
Dr. Kásler Andrea, tudományos munkatárs
Dr. Kóbor Péter, tudományos főmunkatárs
Dr. Lelleiné Kovács Eszter, tudományos főmunkatárs
Dr. Lukács Péter, tudományos munkatárs
Mayer Marianna, intézeti mérnök
Dr. Mergenthaler Emese, tudományos munkatárs
Nagy Katalin, tudományos segédmunkatárs
Dr. Ott Péter, adatgazdász
Dr. Pabar Sándor Attila, tudományos munkatárs
Dr. Pál Magda, tudományos tanácsadó
Dr. Pertics Botond Zsombor, tudományos munkatárs
Dr. Pesti Krisztina, tudományos munkatárs
Radnóti Gergely, innovációs menedzser
Dr. Salánki Katalin, tudományos tanácsadó
Dr. Samu Ferenc, tudományos tanácsadó
Schriffertné Denyicska Ildikó, laboratóriumi asszisztens
Sinkó Krisztina, mezőgazdasági technikus
Dr. Soós Vilmos, tudományos főmunkatárs
Dr. Szalai Gabriella, tudományos tanácsadó
Szili-Kovávcs Tibor, nyugdíjas tudományos főmunkatárs
Dr. Szőke Csaba, tudományos főmunkatárs
Vass-Meyndt Szilvia, mérnök
Dr. Veisz Ottó, kutató professor emeritus
Dr. Viczián Orsolya, tudományos munkatárs