Várjuk a támogató aláírásokat itt.

Azonnali teendők

• A Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózat egységét helyre kell állítani az MTA keretei között. A jelenleg az ELTE-hez tartozó négy kutatóközpontnak, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kötelékében maradt 14 központnak és önálló intézetnek, valamint a támogatott kutatócsoportoknak minél előbb és együtt a Magyar Tudományos Akadémiához kell kerülniük. A kutatóhálózatnak az MTA keretében, autonóm, önálló irányítási struktúrával kell működnie. 
• A kutatóhálózat egészét érintő feladatokat teljesen új irányítótestület végezze az egyetemi szenátusokhoz hasonlóan, amelyben a munkavállalók által közvetlenül erre a feladatra delegált tagok legyenek többségben. 
• Minden kutatóközpont, önálló kutatóintézet és támogatott kutatócsoport számára garantálni kell az autonómiát, az önigazgatást és a pénzügyi függetlenséget. A kutatóhelyek szakmai felügyeletét független nemzetközi testület bevonásával lássák el.
• A megcsonkított HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot meg kell szüntetni, mert létrehozását és működési módját tekintve sem felel meg a legalapvetőbb szakmai követelményeknek, antidemokratikus, pazarló, átláthatatlan és megreformálhatatlan. 
• A kutatóhálózat és a felsőoktatás ügye nem választható el egymástól, az új irányítási és működési módot egyszerre, az érintett munkavállalók képviseleteinek bevonásával kell kialakítani. 
• A kutatóhálózat jövőjéről szóló tárgyalásokba a munkavállalói érdekképviseleteket (üzemi tanácsok, Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) és az Akadémiai Dolgozók Fórumát is be kell vonni.
• A 2025–2026-ban a HUN-REN-hez érkezett és a HUN-REN vezetősége által visszatartott többletforrásokat a kutatóközpontokhoz el kell juttatni. A négy ELTE-hez csatolt kutatóközpont dolgozói részére az elmaradt béremelést és a 2025. január és szeptember közötti egyszeri többletjuttatást a HUN-REN-ben maradt kutatóhelyekkel azonos mértékben ki kell fizetni.
• A kutatóközpontok 2026-os finanszírozását garantálni kell, a bérek legalább inflációkövető emelésével együtt. 

A kutatóhálózat struktúrája és működési módja 

• A kutatóhálózatban a döntéshozatal minden szintjén helyet kell kapnia a munkavállalói érdekképviseleteknek:
  • Az intézet- és főigazgatókat pályázat után a kutatói közösség válassza meg.
  • A kutatóközpontok döntéshozatali testületeiben a munkavállalók által közvetlenül erre a feladatra delegált tagok legyenek többségben. 
  • A teljes kutatóhálózat irányítótestületében a kutatóhálózati kutatóhelyek delegáltjai legyenek többségben. Az érdekvédelmi szervezetek kapjanak képviseletet. A tagok pontos választási folyamatáról a kutatóhálózat szabályzatának kell rendelkeznie.
  • A kutatóhálózat hozzon létre a területen működő tudományos társaságokat és civil szervezeteket tömörítő konzultatív testületet, amelynek delegáltja részt vesz a döntéshozatali folyamatban. 
  • Olyan döntéshozatali mechanizmust kell kialakítani, amelyben stratégiai kérdésekről és az alapvető működésről csak a munkavállalói oldallal együtt lehet döntést hozni.
• Az elvándorlás megállításához, a kutatói utánpótlás, valamint a szakértő kutatástámogató és adminisztratív feladatok magas színvonalú elvégzéséhez olyan életpályamodellt kell kidolgozni, amely a munkaerőpiacon versenyképes.
  • Emelni kell az alapbéreket. A kutatóhálózat dolgozóinak (kutatóknak és kutatástámogatóknak) olyan versenyképes és inflációkövető fizetést kell meghatározni, amely mellett nem kényszerülnek másodállásokra vagy egyéb kiegészítő jövedelmek keresésére. A kutatóhálózati dolgozók alapbérét a besorolások szerinti egységes és méltányos szabályozás rögzítse.
  • Meg kell teremteni a zökkenőmentes napi munkavégzés feltételeit. Ezzel egyenrangúan fontos a nagyobb ívű, átgondolt tudományos munkát lehetővé tevő feltételek kialakítása (pl. sabbatical rendszer).
  • Erős munkajogi védelmet kell adni a kutatóhálózatban dolgozóknak.
  • Kezelni kell az egészségi kockázatokat, beleértve a mentális terhelés kockázatait.
  • Konzultációs alapon kell kialakítani a többéves teljesítményt figyelembe vevő teljesítményértékelési rendszereket, a Coalition for Advancing Research Assessment (CoARA) és San Francisco Declaration on Research Assessment (DORA) kezdeményezéseket követve.

Finanszírozás

• Minden kutatóhely hosszú távú, törvényben rögzített feltételek alapján kapjon támogatást az állami költségvetésből. A kutatóhálózaton belüli forráselosztás módjának transzparensnek és a tudományterületi sajátosságokhoz igazodónak kell lennie. 
• Stabil intézményfinanszírozási rendszert kell teremteni. A bérek és más alapvető költségek kifizetése nem függhet hazai és nemzetközi pályázati forrásoktól. A szervezeti átalakításhoz szükséges anyagi forrásokat is biztosítani kell.
• A hálózat irányítótestülete és annak működéstámogató irodája számára, valamint a kutatóhelyek által közösen használt kutatási és kutatástámogatási infrastruktúrák fenntartására külön forrást nyújtson az állami költségvetés.
• Az elmúlt évek döntéseit és pazarló kiadásait meg kell vizsgálni, a szerződéseket nyilvánosságra kell hozni. Az ELKH és a HUN-REN Irányító Testületének valamennyi határozatáról szóló jegyzőkönyveket, az ELTE és a HUN-REN közötti, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztériummal kötött megállapodásokat nyilvánosságra kell hozni és kutathatóvá kell tenni. 

Indoklás: a kutatóhelyek jelenlegi helyzete 

A Magyar Tudományos Akadémiától 2019-ben elszakított, 2025-ben pedig már kettéválasztott kutatóhálózat kutatóhelyei jelenleg részben a 2024-ben széles körű tiltakozás ellenére elfogadott törvénnyel, az alapítványi egyetemekhez hasonló szervezetként létrehozott HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat intézményeiként, részben az ELTE „szervezeti egységeiként”, de az egyetem mint felsőoktatási intézmény rendszerébe nem integrálható módon működnek.

A HUN-REN mint sajátos jogállású jogi személy nem alkalmas a kutatóhálózat megfelelő működtetésére: pénzügyi és szervezeti struktúrája átláthatatlan, antidemokratikus, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok mintájára működik. Bizonytalan, hogy a HUN-REN kutatóhelyei milyen mértékben jogosultak támogatásra az Európai Unió kutatási projektjeiben. A döntéshozókat gyakorlatilag lehetetlen visszahívni, és maguk jelölik ki utódaikat. A strukturális problémákat sem a teljes vezetőváltás, sem bármilyen más átalakítás nem oldaná meg. 

A HUN-REN mint védjegy sem elfogadott a tudományos közéletben, ellentétben a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi elismertségével. 

A HUN-REN központja a kutatóközpontok fölé helyezett, vállalatirányítási elvek szerint működő szervezet, tevékenysége pazarló és átláthatatlan, ellenőrizhetetlen módon kezel jelentős összegeket, és több tízmilliárd forint költségvetési támogatás nem jut el a kutatóhelyekre.

A HUN-REN vezetősége által meghatározott irányítási elvek partikuláris aktuálpolitikai érdekekhez, a Kulturális és Innovációs Minisztérium által diktált szakmaiatlan követelésekhez igazodva, a legalapvetőbb nemzetközi tudományos elveket is figyelmen kívül hagyva jöttek létre. 

A kutatói életpálya nem kiszámítható, a fiatal kutatókat nem vonzza; a fizetések jelentős részét a jelenlegi rendszer utólag kiszámított teljestménybérként, átláthatatlan feltételekhez kötve határozza meg, amelyek teljesítéséhez viszont nincs megfelelő kutatási infrastruktúra. 2025 első felében a kutatóhálózat teljes állású kutatóinak nettó mediánbére 375.000 forint volt.

Az ELTE-hez csatolt négy kutatóközpont pénzügyi stabilitása veszélyben van, 2027-re nem garantált az intézmények fennmaradása (ez húsz kutatóintézet mintegy 1200 dolgozóját érinti). Az ELTE vezetése jogellenesen visszatartja a kutatóhelyek saját forrásainak egy részét. A kutatóközpontok és az ELTE pénzügyi működése nem összeegyeztethető, számos probléma akadályozza jelentős mértékben a dolgozók munkáját.

Az egyes kutatóhelyek belső működése szintén nem felel meg a demokratikus működési kívánalmaknak, a dolgozóknak gyakorlatilag nincs joguk arra, hogy részt vegyenek vezetőik kiválasztásában és a kutatóhelyek fő stratégiai döntéseiben.

Bővebb elemzések:
https://adf2019.com/2026/03/10/a-kutatas-nem-konzervgyar
https://adf2019.com/2026/02/16/a-magyar-tudomanyos-akademia-es-az-alapkutatasi-rendszer-megujitasa/
https://tddsz.hu/2026/04/22/tezisek-a-tudomanyert/ 

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Budapesti Corvinus Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen működő alapszervezeteinek vitaindító anyaga a tudománypolitika alapelveiről.

A kezdeményező szervezetek hét olyan általános alapelvet fogalmaztak meg, amelyet a mindenkori tudománypolitikának be kell tartania, és amely a tudomány művelői és a kormányzat új, hosszú távú megállapodásának alapja lehet. 

A dokumentum elérhető és letöltető itt.

Dr. Darázs Lénárd rektor úr részére

Tisztelt Rektor Úr!

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete az egyetlen olyan szakszervezet, amely számottevő tagsággal rendelkezik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatba tartozó – vagyis tartozott – kutatóközpontok munkavállalói között.

Így az ELTE-hez kerülő négy kutaközpontban, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontban, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontban és az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban is a TDDSZ látja el a munkavállalók érdekeinek képviseletét. A négy központ dolgozói között a TDDSZ 33%-os tagsági aránnyal rendelkezik, ezzel jelentősen túllépve a reprezentativitási küszöböt.

Felhívjuk Rektor Úr figyelmét arra is, hogy a TDDSZ mind a négy központban kötött kollektív szerződést.

Mindezek alapján kérjük, hogy a TDDSZ képviselőit, tisztségviselőit a négy központ ELTE-hez csatolása során felmerülő munkaügyi kérdések rendezésébe vonja be.

Hangsúlyozzuk, hogy a TDDSZ továbbra is elengedhetetlennek tartja a négy központban dolgozók bérének jelentős, 50% körüli emelését, de legalábbis a HUN-REN Kutatási Hálózatban maradó központok dolgozóival azonos bérszínvonal biztosítását.

Bakó Imre

Elnök

Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

Hankó Balázs, Kulturális és Innovációs Miniszter egy korábbi interjúban azt nyilatkozta a kutatóhálózat átgondolatlan átalakításával szembeni, a TDDSz által 2024 novemberében szervezett aláírásgyűjtéssel kapcsolatban, hogy: „700 politikailag motivált ember tiltakozik, kétségbe vonva egy nemzetközi hírű magyar tudós szavait, aki a kutatási hálózat elnöke.”

2025. július 26-án azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nem a TDDSz és a tiltakozók tolják valamely párt szekerét, hanem Jakab Roland, a HUN-REN Központ vezérigazgatója, aki aktív tagja a Fidesz kampánycsapatának: az Orbán Viktor által bejelentett Digitális Polgári Körök közül rögtön az elsőnek a tagja, a miniszterelnökkel együtt. Ráadásul a Digitális Polgári Kör honlapján a HUN-REN vezérigazgatói címével szerepel. Felhívjuk a figyelmet, hogy ez ellentmond:

a) A HUN-REN törvénynek, amely 9§, 4. pontja szerint a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban „Tisztviselő csak olyan személy lehet, aki rendelkezik a tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással.”

b) A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat saját, Jakab Roland felügyelete alatt készített kommunikációs szabályzatával, amelynek 5§(2) szerint „magánszemélyi minőségben tett nyilatkozat esetén a kutatóhelynél betöltött munkakör és a HUN-REN-re történő hivatkozás nem használható, és az érintett személy köteles egyértelműsíteni, hogy a nyilatkozattétel, nyilvános szereplés során magánszemélyi minőségében jár el”.

Felszólítjuk Gulyás Balázst és Jakab Rolandot, hogy azonnal szüntessék meg a jogszabálysértő állapotot, Jakab Roland távozzon a HUN-REN vezérigazgatói székéből!