A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, korábbi álláspontjával és a 2026. április 28-án megtartott kutatóhálózati dolgozói fórum követeléseivel összhangban támogatja az egységes, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatóhálózat létrejöttét.
Az előterjesztés indokolásában megfogalmazott célokkal, a Kutatóhálózat reintegrációjával a TDDSZ egyetért, ugyanakkor úgy véljük, hogy a Kutatóhálózat új struktúrájának, működésének kialakítása nem csupán a reintegrációt szolgálja. Ahogy a Tézisek a tudományért című, a tudománypolitika számára tett elvi javaslatainkban fogalmaztunk: „Ahhoz, hogy a tudomány valóban közjószágként működhessen, olyan tudománypolitikára van szükség, amely a tudományra mint autonóm, független, a tudományos szabadság elvei alapján szerveződő intézményrendszerre tekint, és amely figyelembe veszi a különböző tudományterületek sajátosságait és problémáit.” Éppen ezért azt javasoltuk, hogy „[k]össünk új megállapodást, és helyezzük új alapokra a tudománypolitikát, amelynek alapelvei: a demokratikus, inkluzív döntéshozatal, a hosszú távú stabilitás és a tudományos dolgozók tisztelete.”
A TDDSZ ebben a szellemben véleményezi a HUN-REN-tv. módosításának tervezetét is. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az MTA Kutatóhálózata 5 és 6 ezer fő közötti munkavállalót foglalkoztat majd, ami azt jelenti, hogy Kutatóhálózat benne lesz legnagyobb 40 foglalkoztatóban Magyarországon. Állami finanszírozású, vezető kutatási intézményhálózatként nem csupán a kiváló kutatás a feladata, hanem az is, hogy példát mutasson a magyar cégeknek, szervezeteknek abban, hogy hogyan lehet rendezett, stabil munkaügyi kapcsolatokat kialakítani egy ekkora méretű intézményhálózaton belül.
Konkrét javaslatok a HUN-REN Tv. módosításával kapcsolatban
1. Az 54. §-ban kerüljön felsorolásra a Kutatóhálózatban reprezentativitással rendelkező szakszervezet delegáltja is mint a Vezetőtestület teljes jogú tagja.
Indoklás: A korábbi tervezetek azzal számoltak – az előterjesztés szövegében is ez szerepel –, hogy a munkavállalói érdekképviselet is megjelenik majd a Vezetőtestületben. A Miniszterelnök úr a Magyar Tudományos Akadémia 2026. május 4-i Közgyűlésén elmondott beszédében is így fogalmazott: „Halljuk a tudományos kutatók érdekképviseleti szerveinek és az elszakított kutatóintézetek, illetve az MTA hangját is.”
A Kutatóhálózat munkavállalóinak érdekképviseleti szerve a szakszervezet, hiszen a szakszervezet tagokkal rendelkező, képviseleti alapon működő szervezet, jogosult kollektív szerződés kötésére a munkáltatóval és munkaügyi viták esetén sztrájk szervezésére. Így a szakszervezet képviselőjének hiányában a munkavállalói érdekképviselet hiányzik a Vezetőtestületből. Jelenleg a Kutatóhálózatban a TDDSZ az egyetlen reprezentativitással (legalább 10%-os tagsággal a Kutatóhálózat munkavállalói között) rendelkező szakszervezet.
2. A munkavállalói oldal a munkáltatói oldallal egyenlő számú képviselőt küldhessen a Vezetőtestületbe. Így a tervezet a következőképpen módosuljon:
54. § 2(f) a kutatási intézmények Üzemi Tanácsai által választott és delegált, illetve a Kutatóhálózat munkavállalói között legalább 10%-os tagsággal rendelkező szakszervezet vagy szakszervezetek által delegált összesen 3 fő úgy, hogy ebből legalább egy fő az Üzemi Tanácsok által választott, és legalább egy fő szakszervezeti delegált.
Indoklás: A kiegyensúlyozott döntéshozatal, az önkormányzatiság és a demokratikus működés elve megkívánja, hogy a munkavállalók ugyanolyan súllyal vehessenek részt – képviselőiken keresztül – a döntésekben, mint a munkáltatók,vagy a Kutatóhálózatot felügyelő szervezetek. Így amennyiben az Intézményvezetői Kollégium, az MTA és a minisztérium 3-3 főt delegálhat, a munkavállalói oldal, azaz az Üzemi Tanácsok és a reprezentatív szakszervezet(ek) együttesen szintén három delegáltat küldhessen a testületbe.
3. A munkavállalói delegált képezzen kivételt a Vezetőtestület tagjával kapcsolatos végzettségi elvárás alól. Az 54. § 1(b) a következőképpen módosuljon:
(1b) A Vezetőtestület szavazati joggal rendelkező tagjaként csak olyan személy választható és delegálható, aki tisztségviselésének megkezdéséig nem töltötte be a 65. életévét, kutatói doktori (PhD), vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezik – kivéve az (1a) bekezdés c) pontja szerinti, illetve az 1(a) bekezdés f) pontja szerinti vezetőtestületi tagok esetében – és Magyarországon van bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye.
Indoklás: A kutatóhálózat munkavállalói kutatókból és nem kutatókból állnak. Az Üzemi Tanácsnak és a szakszervezetnek sem kizárólag kutató (vagy PhD-fokozattal rendelkező kutató) lehet a tagja és vezetője, így ez a feltétel szükségtelenül csorbítja a képviseleti elvet.
4. A jogszabály határozza meg részletesen, mely esetekben hívhatja vissza a Vezetőtestület a Vezetőtestület valamely tagját.
Indoklás: Az 54. § 1(d) pontja szabályozza, hogy a Vezetőtestület dönthet a Vezetőtestület tisztségviselőinek felmentéséről. Véleményünk szerint a szabályozás túlságosan széles lehetőséget biztosít a Vezetőtestületnek bármely vezetőtestületi tag felmentésére. A felmentés feltételeit e törvényben pontosabban meg kell határozni.
5. A munkavállalók részvételi és érdekképviseleti szerveinek delegáltjai kötelező jelleggel kapjanak meghívót az Intézményvezetői Kollégium üléseire, és azon tanácskozási joggal vehessenek részt. A tervezetbe kerüljön be:
16/A§ (4): Az Intézményvezetői Kollégium üléseire a kutatási hálózat munkavállalói között legalább 10%-os tagsággal rendelkező szakszervezet képviselőjét meg kell hívni. A szakszervezet képviselője az ülésen tanácskozási joggal vehet részt.
Indoklás: Az Intézményvezetői Kollégium felelős alapvető, a munkavállalók juttatásait és munkakörülményeit meghatározó javaslatok előterjesztéséért és véleményezésért, különösen:
16/A§
b) kidolgozza a kutatási intézmények tudományterületenként differenciált teljesítménymérési és -értékelési rendszerére vonatkozó javaslatot, amelyet a Tudományos Tanácsadó Testület véleményével együtt a Vezetőtestület elé terjeszt,
c) előzetesen véleményezi a kutatási források elosztásának módszertanát,
d) előzetesen véleményezi a 20. § szerinti közfeladat-finanszírozási szerződés tervezetét,
Amennyiben ezekben a kérdésekben a munkavállalói érdekek már a kialakítás során megjelennek, az javítja a Kutatóhálózaton belüli információáramlást, a munkavállalók elégedettségét és erősíti a döntések legitimációját is.
6. A jogszabályban legyen részletesebben szabályozva a Kutatási Intézmények vezetőinek kiválasztása.
Az 59§ 3. pont a következőképpen módosuljon:
Nyilvános pályázati eljárásban, a Vezetőtestület és az adott kutatási intézmény munkavállalóinak egyetértésével kinevezi és felmenti a kutatási intézmények vezetőit;
Emellett kerüljön be a jogszabályba, hogy:
A kutatási intézmények kinevezési folyamatában az intézményvezetői pályázatok az adott kutatási intézmény munkavállalói számára nyilvánosak.
Indoklás: Az intézményvezetők választását a tervezet jelenleg a következőképpen szabályozza:
58. § (2) 5.
(A Vezetőtestület:)
előzetes egyetértési jogot gyakorol a kutatási intézményvezetők kinevezése és felmentése
tekintetében;
59. § (3) 3. (A vezetőtestület elnöke) a Vezetőtestület egyetértésével kinevezi és felmenti a kutatási intézmények vezetőit;
A korábban bemutatott koncepciókban az intézményvezetők demokratikus kiválasztási folyamatának terve szerepelt. Természetesen a Vezetőtestület egyetértése szükséges a kinevezéshez, ugyanakkor nem teljesíti a kutatási intézmények munkavállalóinak részvételének elvét a döntéshozatalban.
7. A jogszabály határozza meg az Intézményvezetői Kollégium delegáltjainak részvételének részletes szabályait az intézményvezetőkről szóló döntés esetén. A jogszabályba kerüljön be:
58§ (6) A Vezetőtestület tagja nem vehet részt a Vezetőtestület 58§ 2 (5) szerinti döntésében, amennyiben az az általa betöltött kutatási intézményvezetői pozíció betöltésére vonatkozik.
Vagy általában
58. § (6) Az Intézményvezetői Kollégium delegáltjai nem vehetnek részt a kutatási intézmények vezetőinek kinevezésére vonatkozó, 2 (5) szerinti döntésekben.
Indoklás: Jelenleg az 58. § szerint a Vezetőtestületnek egyetértési joga van a kutatási intézmények vezetőinek kinevezésekor. Ez a döntés azonban összeférhetetlenségi aggályokat vet fel az Intézményvezetői Kollégium delegáltjai esetén.
Világos összeférhetetlenség van abban az esetben, amikor a döntés a Vezetőtestület tagjára vagy annak versenytársára vonatkozik. Minimumszabályként azt javasoljuk, a jogszabály rögzítse, hogy ezekben az esetekben az adott vezetőtestületi tag a döntésben ne vehessen részt. Mivel azonban ez az egyetlen olyan delegáló testület, amelyben a delegáltak közvetlen hatással lehetnek a testület tagjainak újbóli kinevezésére vagy a kinevezés megszüntetésére, azt is megfontolandónak tartjuk, hogy ezekben az 58§ 2 (5) szerinti döntésekben az Intézményvezetői Kollégium által delegált vezetőtestületi tagok tagjai ne vehessenek részt.
8. Az ELTE-hez tartozó kutatóközpontok reintegrációjának folyamatát a törvénytervezet nem tisztázza. A Tervezetből nem derül ki, hogy a reintegráció a jogszabály elfogadásával egy időben, a jogszabály elfogadásával történik-e meg, vagy a kutatóhálózat döntése nyomán. Ezt érdemes lenne egyértelműen tisztázni. A TDDSZ álláspontja szerint a reintegrációnak a jogszabály elfogadásával kellene megtörténnie.
9. Vitatható, hogy az átalakulás tényleges adminisztratív többletterhet nem okoz. Az intézmények átalakulása, elsősorban a reintegráció az ELTE-től visszatérő kutatóközpontok esetén jelentős adminisztratív többletterhelést jelent, amelynek kezeléséhez plusz erőforrás szükséges.
10. Az ingatlanok tulajdonba adásával kapcsolatban felmerül, hogy milyen állapotban és hogyan kerülnek át az ingatlanok a Kutatóhálózathoz, és hogyan biztosítják a felújításhoz szükséges forrásokat.
