A TDDSZ szolidaritási nyilatkozata a BME dolgozói mellett

admin

Tudományos és felsőoktatási dolgozókként meggyőződéssel képviseljük, hogy a tudomány lényege a világ – természeti és társadalmi világunk – megértése, és ez a megértés az egyének és közösségek jólétét szolgálja. A tudomány és a felsőoktatás működéséért a mindenkori állam felel, amely a közjavak őrzőjeként köteles a közös érdekeket szolgálni. A tudomány és a tudás nem piacosítható, lételeme a függetlenség. A piac érdekei nem azonosak a tudomány érdekeivel. Csakis a kettő szétválasztása garantálhatja a tudomány célirányos és közérdekű működését. 

A modellváltások gyakran hangoztatott indoklása – a rugalmasság és versenyképesség növelése – valójában csak megtévesztés. Nem állnak sorban piaci befektetők, viszont a kuratóriumokban és a vezetői pozíciókban a jelenlegi kormány megbízott emberei ülnek, titkosított szerződésekbe bújtatott indikátorok alapján finanszírozva. Mert az állam továbbra is közpénzből, de már átláthatatlan, kontrollálhatatlan és számonkérhetetlen módon finanszíroz. A „modellváltás” nem reform, hanem a tudományos intézmények politikai megszállása.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tervezett modellváltása veszélyezteti az egyetem autonómiáját és a tudomány függetlenségét, ahogy a HUN-REN kutatóhálózat átalakítása is, hasonlóan a 2018 óta az átlátható állami fenntartásból kikerült 21 egyetem esetéhez. A kiszervezett működés előtérbe helyezése szembemegy a kutatás és a felsőoktatás közérdekű küldetésével, ami a tudás szabad áramlására, az alkotás szabadságára, a kritikai gondolkodásra és a társadalmi felelősségvállalásra épül. 

A modellváltás nem garantálja az egyetemi polgárok demokratikus részvételét az intézmény jövőjét érintő döntésekben, és fokozza a központi irányítás alá vont, profitorientált és/vagy ideológiai kontroll alá helyező szemlélet térnyerését. Csakis a demokratikus irányítás és az átlátható állami finanszírozás biztosíthatja a tudomány és a felsőoktatás valódi céljainak megvalósulását: a társadalmi és technológiai fejlődést, valamint a közjó szolgálatát.

A mindenkori állam nem azonos a jelenlegi kormánnyal. Az állam feladata a közjó szolgálata, amit a jelenlegi kormány teljesen leépít. A modellváltott egyetemek továbbra is közpénzből működnek, de átláthatatlan struktúrákban, közérdekű kontroll nélkül. A már modellváltott intézmények kikerültek a nemzetközi közösségekből, az ERASMUS és HORIZON programokból, ami súlyosan korlátozza a tudományos együttműködést és a hallgatók fejlődési lehetőségeit. Ez a több éve zajló folyamat a tudományos élet és az oktatás szétzilálását eredményezi, miközben személyes ambíciókat és a tudományhoz nem kapcsolódó piaci érdekeket szolgál.

Tudományos intézményeink jövőjét nem lehet bizonytalan ígéretekre, átláthatatlan rendszerekre, piaci érdekekre alapozni. A tudomány és a felsőoktatás csak akkor működhet a közjó érdekében, ha a mindenkori állam megfelelő, stabil támogatást biztosít számára, méltányos bérekkel, a függetlenség és a demokratikus irányítás fenntartása mellett.

Az eddigi változásokhoz hasonlóan a mostaniakat is elfogadhatatlanul rövid ütemtervekkel vezetik be, társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül. Sem a tervezett átalakítás részletei, sem annak következményei nem kerülnek nyilvánosságra. Az átalakítási folyamat és a törvényalkotás a transzparencia teljes hiányával, az érintettek bevonása nélkül zajlik, következményeit azonban az egyetemi közösség, a társadalom és a jövő diákjai lesznek kénytelenek viselni. Ez nem reform, hanem eltulajdonlás: magánérdekek miatt zajló erőltetett, elhamarkodott átalakítás, amely a tudományos munka minőségét, az oktatás színvonalát és a felsőoktatás autonómiáját ássa alá.

Felszólítunk minden döntéshozót és szenátort, hogy tartsák tiszteletben a tudomány és az egyetem autonómiáját, és utasítsák el a BME modellváltását, amely hosszú távon az oktatás és a kutatás minőségének romlásához, az innováció beszűküléséhez és az alkotás szabadságának elvesztéséhez vezet.

Budapest, 2024.12.09. 

Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

Summary of the Democratic Trade Union of Scientific Workers (TDDSZ) on the Proposal of the HUN-REN Law

admin

Download in PDF

I. General opinion on the draft law

On the 19th of November 2024, Deputy Prime Minister Zsolt Semjén and Minister of Culture and Innovation Balázs Hankó submitted a bill on the HUN-REN Hungarian Research Network. The President of the Democratic Trade Union of Scientific Workers (TDDSZ) reckons that the bill poses significant risks to the future of the research network.

The new organisational structure is extremely centralised and render workers more vulnerable to the President’s one-man decisions.

The President exercises the powers of employer and ownership, and it is up to him or her alone to decide how and to whom to delegate the powers of employer. In the event of a decision by the Governing Board, it would also possible be under that draft law that the President alone decides on the entire Rules of Procedure. The centralised structure of the new organisation thus increases the vulnerability of employees. The draft HUN-REN law places control over the roughly 5,000 employees of the 19 Research Centres and Institutes in the hands of a single person, the President, and does not provide any guarantees for the delegation of powers to allow the operation of individual institutes and research teams.

The predominance of the new „public service delivery model” in assigning research themes and providing funding to the Research Network threatens jobs and could infringe on academic freedom. Under the new law, HUN-REN would essentially set research themes and link its funding to a public service delivery contract with the state, negotiated and signed without any representation of researchers’ interests. This would give the state too much say in the definition of research topics and the possibility for sensitive topics to be marginalised or removed from HUN-REN’s research portfolio by the will of the government. This could of course jeopardise not only the freedom to choose topics but also specific jobs.

The adoption of the bill could lead to the exclusion of HUN-REN institutions from EU funds.

Under the bill, the new HUN-REN would operate as a foundation-like entity under private law instead of a budgetary body, which essentially means privatising the HUN-REN Research Network. The structure is, as the comparison of the texts attests, eerily similar to the university foundations that the European Commission has excluded from European funds.

According to the position of the Democratic Trade Union of Scientific Workers, any funding agreement with the state must ensure that basic research (research based on free topic selection) is significantly represented in the budget. The participation of employee representation must also be guaranteed in the establishment and foundation of all such agreements.

Additionally, a decentralized, multi-level decision-making system must be ensured, where employee representation is present at all levels of decision-making. Salary increases must not be delayed or made conditional.

These processes are not unique to the HUN-REN Hungarian Research Network; rather, a similar process has been taking place in the foundation-based higher education institutions, essentially paralyzing the entire Hungarian academic sector. The same trend can be observed at the Budapest University of Technology and Economics, and unfortunately, ELTE (Eötvös Loránd University) is also likely to face a similar fate.

II. History

Until 2019, the research network operated as part of the Hungarian Academy of Sciences. In 2019, the government unilaterally separated the network from the Academy and established the Eötvös Loránd Research Network. With the restructuring, those working in the research network lost their status as civil servants. Three and a half years later, President Balázs Gulyás changed the name to HUN-REN Hungarian Research Network.

In the last 1.5 years, the research network has been in a state of constant uncertainty: at the initiative of Balázs Gulyás, not only the name was changed, but an earlier amendment reduced the 11-member Governing Board to 7, the Secretariat became the Centre, and its head was renamed from Secretary General to CEO, indicating a shift in the organisation’s operations towards a ‘corporate’ direction. The President also initiated an evaluation of the Network’s Institutions in the framework of which a panel of 100 people, mainly foreign researchers, assessed the functioning of the research centres. These panels were often largely composed of researchers with no expertise in the field and the methodology of the evaluation was unclear, therefore the whole process and referenced result (i.e. assessment reports) may be strongly questioned. The screening process consumed considerable resources (330 500 euro) and required a lot of extra work from the centres, while the purpose of the screening was not fully clear either.

At the same time, it formulated a vision to change the basic research functions of the network in a series of strategic workshops. Although called workshops, there was no substantive joint work or exchange of ideas with researchers or managers and totally excluded legal (i.e. Trade Unions) representatives of the employees.

Documents related to these so-called strategic workshops, with the exception of the reports in the international evaluation, were not made available to the research community. There was no substantive consultation, the union was consistently ignored by the HUN-REN management. Our letters, petitions or protests were all left without response. As a result of the due diligence, the committee recommended stable operation, an increase in wages and interdisciplinarity; no privatisation, no radical restructuring. The first version of the bill was sent to the directorsgeneral on 7th of November, 2024 and proposed an even more radical overhaul than the current one. Following protests from the Directors-General and researchers, the draft has been somewhat refined, but we still find it highly problematic.

III. On some elements of the draft submitted

The bill abolishes the current HUN-REN Hungarian Research Network with effect from 31 March 2025 and establishes HUN-REN as a separate private legal entity. Below is a brief overview of what the transformation means, what the special private law entity is, and what the impact on employees might be.

  1. What form will HUN-REN take?

According to § 6 of the draft law:
„For the registration procedure of HUN-REN, the provisions of Act CLXXXI of 2011 on the Court Registration of Non-Governmental Organisations and the Related Procedural Rules (hereinafter: Act on Civil Society Organizations) shall apply, with the exception that the Minister shall be deemed to be the applicant, and the court shall register HUN-REN as other organisation under the name specified in Section 1 (1).”

Other organisations as defined in Act on Civil society Organizations (§ 69) are: a political party, an organisation operating under the Act on Sport, a mutual insurance association, a trade union, a public association, a private pension fund, a voluntary mutual insurance fund, a voluntary deposit insurance fund or an institution protection fund of credit institutions, an organisation of the Employee Participation Programme and a European territorial association established under the Act on European Groupings of Territorial Cooperation.

None of these seem to correspond to the HUN-REN structure, so we can only draw conclusions from the structure of the organisation:

  • For the establishment, the founder shall contribute HUF 1 billion, below which the assets of HUN-REN may not fall.
  • HUN-REN’s only decision-making body is the 7-member Governing Board, which is appointed for a six-year term and is eligible for re-election (once) Members are appointed by the government for the first time and then elected by the Board itself.
  • HUN-REN has no members.
  • HUN-REN has public benefit status

On this basis, HUN-REN operates in a foundation-like form (with its endowment and a board of trustees with full powers to take operational decisions).

  1. What rights will the Governing Board (GB) and the chair have?

The President is appointed for the first time by the Prime Minister, and later by the GB itself from among its own members.

The members of the GB are appointed for the first time by the Minister for Culture and Innovation, and later elected by the GB.

(2) The Governing Board:

  1. exercises the founder’s rights as provided in this Act;
  2. adopts the HUN-REN strategy and the objectives of the research institutions within this framework;
  3. elects the President;
  4. on a proposal from the President, decides on the appointment and dismissal of the Vice-Presidents, invites the members of the Field-specific Research Councils that assist the Vice-Presidents;
  5. decides on the establishment, reorganisation and closing down of research institutions;
  6. formulates an opinion on the appointment of the heads of research institutions;
  7. decides on the organisational and operational rules of HUN-REN;
  8. adopts the HUN-REN’s
    a) business plan,
    b) general budget,
    (c) the budget for research institutions; and
    d) the rules relating to the management of its assets;
  9. define the system of performance measurement and evaluation of HUN-REN.

The GB may delegate the decision on the Organisational and Operational Rules and performance appraisal.

The GB can decide on the entire operation of HUN-REN in its founding capacity, essentially without external control (except for the Supervisory Board, whose members are first appointed by the Minister of the Ministry of Culture and Innovation and then elected by the GB together with the Supervisory Board).

The President appoints the officers of HUN-REN and exercises independently the rights of employer and owner. This represents an extreme degree of centralisation.

  1. Will there be research centres with independent legal personalities in HUN-REN?

Yes, they will be called research institutions. According to Article § 29 para. 2, the former research centres must be established as research institutions with their own legal personality at the time of their creation.
The powers of the directors of the research institutes will be governed by the Terms of Reference, which may be drawn up by the GBT or, if the GB delegates this power to the President, by the President.

  1. Who will be the employer in the new HUN-REN?

Although the research centres will be established as research institutions, the employer of HUN-REN staff will be HUN-REN, with the President exercising the rights of the employer.
The workers will be taken over by HUN-REN at the same wages as they were paid when they worked at the research centre.
Although the President of HUN-REN can delegate employer powers, it is essentially up to him or her to decide how to do so, since he or she alone can draw up the Rules of Procedure if the IT delegates this power to him or her.

  1. What about collective contracts?

The collective contracts will remain in force for one year (transition year), and everyone will be covered by the collective agreement that applied to them at the time of the takeover.

Section 282 of the Labour Code (1) In the event of a change in the employer, the transferee employer shall maintain the working conditions specified in the collective agreement covering the employment relationship at the time of the takeover for one year after the date of the takeover.

(2) The employer shall not be subject to the obligation under paragraph (1) if the collective agreement ceases to apply earlier than one year after the date of the takeover or if the employment relationship is covered by a collective agreement at the date after the takeover.

  1. What about the ongoing projects?

The legislation presupposes a succession, i.e. previous contracts with the Research Centre (for example between the NRDI or the European Commission and the Centre) remain in force.
However, we do not yet know the position of the funders on what happens if the legal identity of the grantee changes.

  1. Will basic research be maintained?

Yes, but the extent of this is not regulated at all.
HUN-REN and the State will enter into a 25-year framework agreement, within which a sixyear detailed public task financing agreement will be concluded. In principle, this should provide for the possibility of exploratory research based on the free choice of topics, but the draft says nothing about the proportion of such research topics or those determined on the basis of subject area prior.

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének összefoglalója ‘A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról’ című törvényjavaslatról.

admin

I. Általános vélemény a törvénytervezetről

2024. november 19-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter törvényjavaslatot nyújtott be A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról címmel.

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnökségének véleménye szerint a törvényjavaslat jelentős veszélyeket rejt a kutatóhálózat jövőjére nézve. 

Az új szervezeti struktúra rendkívüli központosítást jelent, és kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat az Elnök egyszemélyi döntéseinek. 

A munkáltatói jogköröket és a tulajdonosi jogokat az Elnök gyakorolja, és kizárólag rajta múlik az is, hogy a munkáltatói jogokat hogyan és kinek delegálja. Az Irányító Testület döntése alapján akár a teljes Szervezeti és Működés Szabályzatról az Elnök határoz egyszemélyben. Így az új szervezet centralizált struktúrája növeli a munkavállalók  kiszolgáltatottságát. A HUN-REN törvény tervezete a jelenleg önálló Kutatóközpontok és Intézetek (19 intézmény) nagyjából 5000 munkavállalója feletti rendelkezést egyetlen emberhez, az Elnökhöz telepíti, és nem ad garanciákat a jogosultságoknak az egyes intézetek, kutatócsoportok működését lehetővé tevő delegálására sem. 

A kormányzat azzal próbálja “meggyőzni” a kutatóhálózati dolgozókat arról, hogy a növekvő kiszolgáltatottságot fogadják el, hogy jelentős többletforrásokat ígér a kutatóhálózat működtetéséhez, de csak abban az esetben, ha az átalakulás megtörténik. A többletforrások így legkorábban áprilisban érkeznek meg, addig a dolgozók a jelenlegi, rendkívül alacsony bérüket kapják, amely sok tudományos kutató esetén éppen meghaladja majd a 2025-ös garantált bérminimum összegét. (348000 Ft/hó). A bizonytalanság és a megalázó bér pedig felgyorsíthatja a kutatóhálózat elhagyásának folyamatát. 

Az új „megrendelői modell” túlsúlya veszélyezteti a munkahelyeket, és sérti a kutatói szabadságot. 

Az új törvény alapján a HUN-REN alapvetően az állammal, a kutatók érdekképviseletének mellőzésével kötött megállapodásban jelölné ki a kutatási irányokat, és ehhez a megállapodáshoz kötné a HUN-REN finanszírozását is. Ez túlságosan nagy beleszólást enged az államnak a kutatási témák meghatározásába, és lehetőséget ad arra, hogy egyes érzékeny témákat a kormányzati akarat háttérbe szorítson vagy eltüntessen a HUN-REN kutatói portfóliójából. Ez pedig nemcsak a témaválasztás szabadságát érinti, hanem kutatói álláshelyeket is veszélybe sodorhat. 

A törvényjavaslat elfogadása kizárhatja a HUN-REN intézményeit az Európai Uniós forrásokból.

A törvényjavaslat szerint az új HUN-REN költségvetési szerv helyett magánjogi személyként, alapítványszerű entitásként működne, ami a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat privatizációját jelenti. A struktúra kísértetiesen hasonlít azokhoz az egyetemi alapítványokhoz, amelyeket az Európai Bizottság kizárt az európai finanszírozási forrásokból.

A TDDSZ álláspontja szerint az állammal kötött bármilyen finanszírozási szerződésben biztosítani kell, hogy az alapkutatás (a szabad témaválasztáson alapuló kutatás) jelentős részben szerepeljen a költségvetésben. Minden ilyen megállapodás megalapozásában és létrehozásában biztosítani kell a munkavállalói érdekképviselet részvételét. 

Biztosítani kell továbbá a decentralizált, többszintű döntéshozatalra épülő rendszert, amelyben minden döntéshozatali szinten jelen van a munkavállalói érdekképviseletet. A béremelést pedig nem lehet halogatni és feltételekhez kötni.  

A fenti folyamatok nem kizárólag a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatra jellemzőek, hanem, a teljes magyar akadémiai szférát ellehetetlenítve, lényegében ugyanez a folyamat zajlott az alapítványosított felsőoktatási intézmények esetében, ugyanezt a folyamatot látjuk a Budapesti Műszaki Egyetemen, és sajnos valószínű, hogy az ELTE-t is hasonló sors fenyegeti.     

II. Előzmények

2019-ben a kormány egyoldalú törvényhozási aktussal elszakította a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát az Akadémiától, és létrehozta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot. A Hálózat elszakítását követő évben a kutatóhálózatban dolgozók elvesztették közalkalmazotti státuszukat is. 2023-ban az ELKH neve Magyar Kutatási Hálózatra változott, majd Gulyás Balázs elnök újabb névváltoztatása nyomán HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lett.

Az elmúlt öt év folyamatos változásai után a legutóbbi másfél évben a kutatóhálózat az eddigieknél is nagyobb bizonytalanságban van: Gulyás Balázs kezdeményezésére nemcsak a név változott meg, de egy korábbi törvénymódosítás a 11 fős Irányító Testületet 7 fősre csökkentette, a Titkárságból Központ lett, annak vezetőjét pedig főtitkárról átnevezte vezérigazgatóra, jelezve ezzel a szervezeti működés ’vállalati’ irányba történő elmozdulását. Az elnök átvilágítást is kezdeményezett, amelynek keretben összességében 100 fős, főként külföldi kutatókból álló testület értékelte a kutatóközpontok működését. Ezek a bizottságok sokszor nagyrészt az adott területhez nem értő kutatókból álltak, az értékelés módszertana pedig kétségbe vonható. Az átvilágítás jelentős forrásokat (135,8 millió Ft) emésztett fel, valamint rengeteg többletmunkát igényelt a központoktól, miközben az átvilágítás célja sem volt világos.

Ezzel párhuzamosan „stratégiai workshop”-sorozat keretében fogalmaztak meg a hálózat alapkutatási funkcióit módosító víziót. Ezeken az alkalmakon, címükkel ellentétben, érdemi közös munka nem történt, de még eszmecsere sem folyt a kutatókkal vagy a vezetőkkel. 

A „stratégiai workshop”-okhoz kapcsolódó dokumentumok az átvilágítás jelentéseinek kivételével nem váltak hozzáférhetővé a kutatóközösség számára. Lényegi egyeztetés nem zajlott, a szakszervezetet a HUN-REN vezetése következetesen ignorálta. A leveleinkre, petícióinkra nem válaszolt, a tüntetésekre sem reagált. Az átvilágítás eredményeképpen a nemzetközi bizottság a stabil működés szükségességét, a bérek emelését és az interdiszciplinaritás növelését javasolta; privatizációt, a struktúra gyökeres átalakítását nem. A törvényjavaslat első verzióját november 7-én küldték meg a főigazgatóknak, és az a jelenleginél még radikálisabb átalakítást tervezett. A főigazgatók és a kutatók tiltakozása nyomán a tervezet valamelyest finomodott, de továbbra is rendkívül problematikusnak találjuk.

III. A benyújtott tervezet egyes elemeiről

A törvényjavaslat a jelenlegi HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot 2025. március 31-i hatállyal megszünteti, és létrehozza a HUN-REN-t, mint sajátos magánjogi jogalanyt. Az alábbiakban röviden áttekintjük, mit jelent az átalakulás, mi a sajátos magánjogi jogalany, és milyen hatása lehet a munkavállalókra.

  1. Milyen formában működik majd a HUN-REN?

A törvénytervezet 6. §-a szerint: 

„A HUN-REN nyilvántartásba vételi eljárására a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy kérelmezőnek a miniszter minősül, és a bíróság a HUNREN-t az 1. § (1) bekezdésében meghatározott névvel, egyéb szervezetként veszi nyilvántartásba.”

A 2011. évi CLXXXI. törvény (civil törvény) rendelkezésében egyéb szervezetek (69§) a párt, a sportról szóló törvény alapján működő szervezet, a kölcsönös biztosító egyesület, a szakszervezet, a köztestület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet és az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény szerint alapított európai területi társulás.

Ezek közül egyik sem látszik megfelelni a HUN-REN struktúrájának, így csak a szervezet struktúrájából tudunk kiindulni:

  • Az alapításhoz az alapító 1 milliárd Ft vagyont juttat, amely alá nem csökkenhet a HUN-REN vagyona.
  • A HUN-REN egyetlen döntéshozó szerve a 7 fős Irányító Testület, amit hat évre neveznek ki, és újraválasztható. A tagokat első alkalommal a kormány nevezi ki, majd a testület saját maga választ. 
  • A HUN-REN-nek nincsenek tagjai.
  • A HUN-REN közhasznú jogállású.

Ezek alapján a HUN-REN alapítványszerű formában működik (a részére juttatott vagyonnal és kuratóriumszerű testülettel, amely a működésre vonatkozó teljes hatáskörrel hoz döntéseket).

  1. Milyen jogai lesznek az Irányító Testületnek (IT) és az elnöknek?

Az elnököt első alkalommal a miniszterelnök nevezi ki, később az IT a saját tagjai közül maga választja.

Az IT tagjait első alkalommal a kulturális és innovációs miniszter nevezi ki, később az IT választja.  

(2) Az Irányító Testület:

1. gyakorolja az alapítói jogokat az e törvényben foglaltak szerint;

2. elfogadja a HUN-REN stratégiáját, és ennek keretében a kutatási intézmények céljait;

3. megválasztja az elnököt;

4. az elnök javaslatára dönt a tudományterületi alelnökök vonatkozásában jogviszony

létesítéséről és annak megszüntetéséről, felkéri a tudományterületi alelnököket segítő

tudományterületi kutatási tanácsok tagjait;

5. dönt a kutatási intézmények létrehozásáról, átszervezéséről, megszüntetéséről;

6. véleményt nyilvánít a kutatási intézményvezetők kinevezéséről;

7. dönt a HUN-REN szervezeti és működési szabályairól;

8. elfogadja a HUN-REN

a) üzleti tervét,

b) általános költségvetését,

c) kutatási intézményekre vonatkozó költségvetését, valamint

d) a vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat;

9. meghatározza a HUN REN teljesítménymérésének és -értékelésének rendszerét.

Az IT a Szervezeti és Működési Szabályzatról, valamint a teljesítményértékelésről való döntést átruházhatja.  

Az IT a HUN-REN teljes működéséről alapítói minőségben dönthet, lényegében külső kontroll nélkül (kivéve a felügyelőbizottságot, amelynek tagjait első alkalommal a KIM miniszter nevezi ki, majd az IT választja a felügyelő bizottsággal együtt).

Az elnök nevezi ki a HUN-REN tisztségviselőit, és önállóan gyakorolja a munkáltatói és a tulajdonosi jogokat. Ez rendkívüli mértékű centralizációt jelent. 

  1. Lesznek-e kutatóközpontok a HUN-REN-ben?

Igen, kutatási intézménynek fogják nevezni azokat. A 29.§(2) szerint az alapításkor létre kell hozni a korábbi kutatóközpontokat kutatási intézményként, önálló jogi személyiséggel.

A kutatási intézmények igazgatóinak jogköreit az SZMSZ szabályozza majd, amelyet az IT, vagy, ha az IT átruházza ezt a jogkörét az elnökre, az elnök alkothat meg. 

  1. Ki lesz a munkáltató az új HUN-REN-ben?

Annak ellenére, hogy létrejönnek a kutatóközpontok kutatási intézményként, a HUN-REN- alkalmazottak munkáltatója a HUN-REN lesz, a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. 

A munkavállalókat azonos bérrel veszi át a HUN-REN, mint ahogy a kutatóközpontban dolgoztak. 

A HUN-REN elnöke ugyan delegálhatja a munkáltatói jogokat, de lényegében kizárólag rajta múlik, hogy ezt hogyan teszi meg, hiszen – ha az IT átruházza rá ez a hatáskört – egyedül alkothatja meg a Szervezeti és Működési Szabályzatot.  

  1. Mi lesz a kollektív szerződésekkel?

A kollektív szerződések egy évig hatályban maradnak, mindenkire az a kollektív szerződés vonatkozik majd, ami az átvétel időpontjában vonatkozott rá. 

Mt. 282. § (1)  A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában a munkaviszonyra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben meghatározott munkafeltételeket az átvétel időpontját követő egy évig köteles fenntartani.
(2) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség a munkáltatót, ha a kollektív szerződés hatálya az átvétel időpontját követő egy évnél korábbi időpontban megszűnik, vagy a munkaviszonyra az átvételt követő időpontban kollektív szerződés hatálya terjed ki. 

  1. Mi lesz a különböző projektekkel?

A jogszabály jogutódlást feltételez, azaz a korábbi, a kutatóközponttal kötött szerződések (például az NKFIH vagy az Európai Bizottság és a központ között)  érvényben maradnak. Egyelőre azonban nem ismerjük a támogatók álláspontját arról, hogy mi történik, ha megváltozik a támogatott jogi személye.

  1. Megmarad-e az alapkutatás?

Igen, de ennek mértéke egyáltalán nem szabályozott. 

A HUN-REN és az állam 25 éves keretmegállapodást köt, amelyen belül hatéves részletes közfeladat-finanszírozási megállapodást kötnek. Ebben elvileg biztosítani kell a szabad témaválasztás alapján végzendő felfedező kutatások lehetőségét, de a tervezet semmit nem mond az ilyen, illetve a tématerületi prioriások alapján meghatározott kutatási témák arányáról.

Piros lapot a kutatóhálózat szétverésére!

admin

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Akadémiai Dolgozók Fóruma tiltakozik az MTA-tól elcsatolt kutatóhálózat újabb átalakításának terve ellen.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot a kormány és a HUN-REN Központ tervei alapján gyakorlatilag az egyetemi „modellváltás”-ból ismert közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) mintájára privatizálnák. A törvénytervezet szerint a jelenlegi kutatóintézeteket megszüntetnék, és a kutatóhálózatot ma még ismeretlen formában alakítanák át. Az új rendszer nem tartalmaz garanciákat a munkavállalók számára, és privatizálná a Magyar Tudományos Akadémia közvagyonát.

A magyar kormány és a kutatóhálózatot felügyelő HUN-REN Központ azt állítja, hogy a kutatóhelyek vezetőivel és a kutatóhálózati dolgozókkal egyetértésben történik az átalakítás. Az igazság viszont az, hogy sem a dolgozókkal, sem az őket képviselő szakszervezettel nem volt érdemi tárgyalás. A kutatóközpontok főigazgatói csütörtökön 14:00 órakor a HUN-REN Központnál arról fognak tárgyalni, hogy elfogadják-e az előzetesen megküldött javaslatot.

Fejezzük ki együtt a véleményünket: a kutatóhálózat szétverését célzó törvénytervezetet ne nyújtsák be az Országgyűlésnek.

Tedd magad szabaddá, szólj a kollégáknak, legyünk minél többen!

Ha nem tudsz ott lenni, támogasd aláírásoddal a petíciónkat: https://szabad.ahang.hu/…/nemet-mondunk-a-zsarolasra…

A törvénytervezet részleteiről tájékozódj az ADF közelményéből: https://adf2019.com/…/privatizacio-fenyegeti-a…/

Kérjük, hogy a Budapesten kívüli intézetek, kutatóközpontok közös fotóval, piros lapot mutatva, rövid üzenettel fejezzék ki tiltakozásukat és csatlakozásukat.
A képeket az info@tddsz.hu email címre várjuk, és a TDDSZ Facebook-oldalán közöljük a demonstráció napján.

Helyszín: 1053 Budapest, Károlyi utca 9.
(Károlyi utca és Irányi utca sarka)
Időpont: 13:30–14:30

Facebook esemény: https://fb.me/e/5YalteJGL

Az ADF és a TDDSZ közös nyilatkozata

admin

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete 2024. október 21-én dolgozói fórumot tartott a kutatóhálózat újabb átalakításának tervei miatt. A tudományos dolgozók közösségének bevonása nélkül kezdeményezett indokolatlan és egyelőre átláthatatlan átalakítás nemcsak a kutatóhálózatban, de a magyar tudományosság nemzetközi kapcsolatrendszerében is jelentős károkat okozhat.

A fórumon elfogadott alábbi követelésekhez a szakszervezet felhívására online szavazás formájában csatlakozhattak a kutatóhálózat dolgozói.

A követelésekhez a szakszervezet taglétszámát is meghaladóan 672 dolgozó csatlakozott aláírásával.

A dolgozói fórum követelései:

Ágazati és intézeti autonómia

– a kutatóhálózat egységének fenntartása

– a rendszerszintű központosítási tervek elvetése, a kutatóközpontok önállóságának és a főigazgatók jogköreinek megtartása

– autonóm kutatóhálózat, dolgozói közreműködés a döntésekben

– az alapkutatások elsődlegességének megőrzése

– a tudományterületek sajátosságaihoz igazodó teljesítményértékelés kölcsönös garanciákkal, megalapozott és hosszú távon érvényes, kiszámítható szabályrendszerrel

– a kutatóhálózatban tervezett változások céljait és az azokat legmegfelelőbben szolgáló eszközöket mindig a kutatói érdekképviseleti szervezetekkel, szakszervezettel (TDDSZ) együtt határozzák meg

A működés gazdasági feltételei

– a kutatóközpontok tulajdonának és az MTA vagyonának megtartása a kutatóhálózat érdekeinek figyelembevételével

– garanciák arra, hogy a kutatóhálózat továbbra is hozzájut az európai uniós forrásokhoz, és részt vehet az EU-s finanszírozású nemzetközi tudományos együttműködésekben

– az államháztartási szabályok betartása

– az eredményes munka elengedhetetlen feltételeinek biztosítása: a kormány – az ígéreteknek megfelelően – haladéktalanul növelje a jelenleginek legalább kétszeresére a kutatóhálózatra szánt állami forrásokat és a kutatóhálózat dolgozóinak bérét, a továbbiakban pedig garantálja ezek inflációkövető szintentartását

Irányítás és átláthatóság

– a kutatóhálózat irányító testületében a különféle tudományterületek széles körű és arányos jelenléte a kutatóintézetek vezetőinek és a dolgozók képviseletének  és szakszervezetének (TDDSZ) többségi részvételével

– rendszeres tájékoztató fórum a főigazgatók számára, a dolgozók képviseleti szervezeteinek bevonásával

– legyen nyilvános a vezetői testületek minden döntése és jegyzőkönyve

– legyenek nyilvánosak a HUN-REN Központ gazdálkodási adatai

– a HUN-REN központ saját költségvetésében is helyezze előtérbe a gazdaságos működés szempontjait (ne szerepeljenek pazarló tételek pl. helyszínválasztás, utazástervezés terén)

– kapjanak teljes nyilvánosságot a kutatóhálózat intézményeiről készült átvilágítások

– az MTA-vagyon kivásárlása helyett a kutatóhálózat kerüljön vissza az Akadémiához

Háttér:

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a 2023 novemberében tartott közös fórumon követelte a korábbi akadémiai kutatóhálózat működési feltételeinek normalizálását és a működés átláthatóvá tételét (https://adf2019.com/2023/11/24/kozos-adf-tddsz-forum-nyilatkozat-2023-november-23/ ).

Az azóta eltelt tizenegy hónap során a kutatóhálózat működési feltételei mégis lényegesen romlottak:

A kutatóhálózat neve szükségtelenül és értelmetlen módon változott meg.

A szervezeti és működési szabályzatokból kikerült a kutatóközponti vezetők pályázat útján való kinevezése.

Számos kutatóközpont költségvetésének állami forrásból származó része a teljesítménymutatók önkényes újraértékelése nyomán 10%-ot meghaladó mértékben csökkent.

Az elmúlt öt év 40%-ot meghaladó inflációját nem kompenzálták, ami a forráscsökkentéssel együtt több kutatóhelyen elvándorláshoz vezetett, és új munkatársak felvételét is ellehetetleníti.

A fenntartó szervezet (ma: HUN-REN) Irányító Testületében nincs olyan személy, aki valaha is dolgozott volna a kutatóhálózatban.

A dolgozói követeléseket a HUN-REN vezetése meg sem hallgatja, a munkavállalói érdekeket képviselő szakszervezet kezdeményezéseire a a HUN-REN Központ nem válaszolt (http://tddsz.webhost.easyweb.eu/2024/04/).

2024-ben nemzetközi átvilágító testületek mérték fel a kutatóhálózat intézményeit. A felmérés maga is súlyos módszertani problémákat vet fel (lásd: https://adf2019.com/2024/10/17/az-akademiai-dolgozok-forumanak-szakertoi-velemenye-az-mta-tol-elszakitott-kutatohalozat-ertekeleserol/), és az átvilágítás eredménye ma sem nyilvános. Így a közvetlenül érintett kutatóközösségek nem szólhattak hozzá, véleményüket nem veszik figyelembe a további lépések kijelölésekor. Ennek ellenére a HUN-REN Irányító Testülete felhatalmazást adott egy háromfős delegációnak, hogy a kormánnyal stratégiai tárgyalásokat folytasson egy olyan további átalakításról, amelynek sem az okairól, sem a céljairól, sem a létrehozni kívánt keretrendszerről nincsenek információk.

A kutatóközösség egyértelmű véleménye az, hogy a kutatóhálózat súlyos alulfinanszírozása már a stabil működést is veszélyezteti. A működési kockázatot jelentő forráshiány megszüntetése kizárólag a fenntartó szándékán múlik, erre vonatkozóan várunk a kormányzat részéről kötelezettségvállalást. Ezt nem lehet átalakítással és egyéb pótcselekvéssel helyettesíteni. A kutatások sikeressége azok finanszírozásától függ, nem pedig átszervezési javaslatoktól. A kutatóközpontok jövő évi működésének pénzügyi feltételei egyelőre nem ismertek, és ez eleve lehetetlenné teszi a 2025-ös kutatóközponti szintű tervek reális kialakítását.

Az öt éve a Magyar Tudományos Akadémiától elcsatolt kutatóhálózat küszöbön álló újabb átszervezési kísérlete világosan mutatja, hogy már a folyamat indító lépése, azaz a kutatóhálózat leválasztása az MTA-ról értelmetlen és káros volt. A tervezett átalakítási folyamat részleteinek titokban tartása pedig felveti a gyanút, hogy a tudományos kutatás lényegével és a dolgozói érdekekkel ellentétes intézkedésekre lehet számítani.

A szóbeszéd útján terjedő információmorzsákból, a részleges, zárt körben elhangzott és homályos tájékoztatásokból arra lehet következtetni, hogy a HUN-REN vezetése a KEKVA-rendszerhez hasonló új szervezeti formát készít elő. Fennáll a veszélye annak, hogy ez – hasonlóan az alapítványi formába szervezett egyetemekhez – az EU-ból származó források elvesztéséhez vezet.

ÉRDEMI TÁRGYALÁST, VALÓS PÁRBESZÉDET, ÜLJENEK LE VÉGRE A SZAKSZERVEZETTEL! 

admin

Álkonzultáció a HUN-REN vezetésének „munkavállalói kérdőíve” 

A HUN-REN vezetősége 2023. június óta nem fogadja a szakszervezet delegációját, az érdekvédelmi képviselet sem az úgynevezett stratégiai workshopokon nem vehetett részt, sem a munkacsoportokba nem delegálhatott tagot, így az átalakításról, a kutatóhálózat finanszírozásáról, a kutatói életpálya beharangozott új modelljéről sem rendelkezik érdemi információkkal. 

A HUN-REN vezetése 2024. október 10-én (több mint egy év után!) „munkavállalói kérdőívet” küldött a kutatóhálózat dolgozóinak. A kérdőívvel kapcsolatban több fontos aggály is felmerült: 

  1. A HUN-REN központ a kérdőív kitöltésére mindössze  – a hétvégét is beleértve-– öt napot szabott határidőnek, és csak a kutatóhelyek saját hálózatából tette hozzáférhetővé. A határidő rövidsége és a kitöltés korlátozott elérhetősége miatt a kérdőív már önmagában álkonzultációnak tekinthető.
  2. A HUN-REN vezetése által küldött űrlap sem formai, sem tartalmi szempontból nem szakszerű kérdőív, hanem csupán néhány kérdés sora. A válaszadás tisztaságát sem garantálták: a kérdőívet újra és újra meg lehetett nyitni, ugyanarról az emailcímről több választ is be lehetett küldeni. 
  3. A „kérdőív” arról kérdezte a dolgozókat, hogy milyen kommunikációs csatornán és milyen gyakran kívánnak tájékoztatást (!) kapni. A színlelt „konzultációs” folyamat tehát egyirányú, az érdemi párbeszédet nem teszi lehetővé, a válaszadási opciók között a szakszervezettel mint munkavállalói érdekképviselettel  – a munka törvénykönyve által  biztosított – konzultáció a lehetőségek között fel sem merül. 
  4. Az utolsó két kérdés, az átalakítással kapcsolatos „5 legfontosabb félelem” megnevezése és az „5 legfontosabb pozitív várakozás” felsorolása leginkább csak a kommunikáció látszatát kelti: mintha a vezetés meghallgatná a munkavállalók közösségének hangját, akik azonban információk hiányában valós véleményt nehezen formálhatnak a helyzetről. 

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete ezért elutasítja a HUN-REN vezetésének álkonzultációját, és követeli, hogy nyilvános kutatói fórum keretében ismertessék a Magyar Kutatási Hálózat átalakítására vonatkozó tervezetet, valamint vonják be az egyeztetésekbe a kutatóhálózat érdekvédelmi képviseletének delegációját.  

Tiltakozásként 150  kutatóhálózati dolgozó a kérdőívet a következő szöveggel küldte vissza (a nyitott kérdéseknél): „Érdemi tárgyalást, valós párbeszédet, üljenek végre le a szakszervezettel (TDDSZ)” .

Budapest, 2024. október 15. 

Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete

Nyílt levél Prof. Gulyás Balázsnak, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökének

admin

Tisztelt Elnök Úr!

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és az Akadémiai Dolgozók Fóruma a sajtóból és a HUN-REN által kiküldött hírlevélből értesült arról, hogy a Kutatási Hálózat átalakításáról szóló tárgyalások indulnak az Irányító Testület felhatalmazása nyomán. A HUN-REN központ öt (!) ún. Stratégiai Workshopot tartott az elmúlt évben, és a saját állítása szerint nyolc munkacsoportban dolgozott a Kutatási Hálózat jövőjének tervezésén.

A kutatói közösség hangzatos (vagy inkább félelemkeltő) szólamokon kívül sem a workshopok, sem a munkacsoportok munkájának eredményéről nem tud semmit sem, az átalakítás céljairól és mikéntjéről konkrétumok nem hangzottak el.

Így a TDDSZ és az ADF felszólítja Önt és az Irányító Testületet, hogy:

  • Az Irányító Testület 2024. október 4-i ülésének jegyzőkönyvét hozza nyilvánosságra,
  • Az átalakítás konkrét céljait és a kapott felhatalmazás indokait jelölje meg,
  • Haladéktalanul ismertesse a Kutatási Hálózat átalakítására vonatkozó tervezetet. Ezt ne zárt ajtók mögött a főigazgatókkal, hanem a kutatói közösség számára elérhetően, nyilvános kutatói fórum keretében tegye meg.

Budapest, 2024.10.07,

Bakó Imre, a TDDSZ elnöke és Péter László, az ADF elnöke

A jövőt szolgáló tudomány csak stabil, kiszámítható, transzparens környezetben lehet eredményes

admin

Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének közleménye

A TDDSZ egyetért azzal, hogy az ország jövője jelentős mértékben a magyar tudomány eredményein múlik. Éppen ezért aggódunk a magyar tudományért és az ország jövőjéért. 

Az elmúlt napokban több sajtóhír és interjú is megjelent a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Központja (HUN-REN Központ) „V. Stratégiai Workshop” című rendezvényéről és a Kutatási Hálózat intézményeinek teljesítményét értékelő nemzetközi testület munkájáról. 

A beszámolók szerint Hankó Balázs kulturális miniszter és a HUN-REN vezetői hangsúlyozták, hogy a Kutatási Hálózat intézményei ugyan jól teljesítenek, de a hálózat egészét csakis jelentős szervezeti átalakításokkal lehet hatékonyabban működtetni. 

A TDDSZ  álláspontja szerint:

  1. A HUN-REN Központ ugyan stratégiai tervezésnek nevezi azt a folyamatot, amelyre az elmúlt évben öt workshopon több tízmillió forintot költöttek, azonban sem a konkrét célokról, sem az azokhoz vezető tervezett útról nem tudunk semmit. A Szakszervezet, azaz a dolgozók legitim érdekképviselete véleményét sem az értékelési folyamatban, sem a jövőre vonatkozó tervek elkészítésekor nem kérdezték meg. Az, hogy ismeretlen összetételű bizottságok titkos munkájába az egyes kutatóközpontokból ismeretlen szempontok szerint kiválasztott munkatársakat vontak be, nem jelent sem egyeztetést, sem a dolgozók véleményének megismerését. 
  2. A kutatóközpontok teljesítménye nemzetközi mércével is számottevő,  annak ellenére, hogy  – amint azt az értékelő bizottságok és a HUN-REN Központ vezetői is elismerik –  szégyenletes, reálértéken folyamatosan csökkenő finanszírozás mellett működnek, és a kutatóhálózati dolgozók bére is megalázóan alacsony. 
  3. A helyzet megoldását nem szervezeti átalakítás, hanem stabil, legalább 4–6 évre rögzített, európai uniós színvonalú finanszírozás és ennek részeként a jelentős béremelés jelenti. Ezt Alexander Zehnder professzor, az értékelést vezető svájci kutató is kiemelte a Mandinernek adott interjújában, mint ahogy azt is, hogy a teljesítmény javítását célzó stratégiai tervezés alapját a béremelés mellett a kiszámítható körülmények megteremtése képezi. 
  4. A nemzetközi értékelés jelentéseiben visszatérő elem, hogy növelni kell a határozott idejű, flexibilisebb, projektalapú foglalkoztatást. A TDDSZ véleménye szerint ez tovább rontaná a tudományos dolgozók helyzetét, mert növeli a kiszolgáltatottságot, az általános bizonytalanságot, a ma is jelentős munkaterhelés és kizsákmányolás mértékét, tehát rövid távon is rontja a tudományos teljesítményt, illetve tovább korlátozza az alkotómunkához szükséges akadémiai szabadságot, ami pedig már jelenleg is aggasztóan alacsony szintű.  

Összességében a HUN-REN Központ jelenlegi működése nem a kiszámíthatóság, a stabil környezet megteremtése, hanem a bizonytalanság folyamatos növelése irányába mutat. Ha ez nem változik meg azonnal, akkor az elvándorlás aggasztó tendenciái tovább erősödnek, a tudományos intézményekben dolgozókat pedig a végletekig kimeríti a folyamatos bizonytalanság, ami a sokat emlegetett „tudományos potenciál” kiaknázása helyett annak rombolásához vezet, és felszámolja azokat a lehetőségeket is, amelyekkel az MTA-tól 2019-ben elszakított kutatóhálózat az élhetőbb, igazságosabb és jobb módban élő ország megteremtéséhez hozzájárulhatna.

TDDSZ levele Gulyás Balázsnak és Jakab Rolandnak

admin

Tisztelt Elnök Úr!

Örömmel értesültünk arról, hogy a HUN-REN Központ társadalmi egyeztetést hirdetett a Támogatott Kutatócsoportok Program pályázati felhívása kapcsán. Ezt fontos előrelépésnek értékeljük az eddigi gyakorlathoz képest. 

Sajnálattal vettük észre azonban, hogy a felhívás lényegében folytatja az egyeztetésben Magyarországon „társadalmi vita”-ként ismert gyakorlatot, amely szerint

  1. a döntéshozó az egyeztetésre szánt anyagot az esetleges érintettek értesítése nélkül, vagy csak egy szűk, szelektált kör értesítésével (például egy honlapon) hozza nyilvánosságra, jelentősen csökkentve ezzel a folyamatban való részvétel lehetőségét; 
  2. a vélemények megfogalmazására rendkívül szűk határidő (ebben az esetben mindössze négy nap); áll rendelkezésre
  3. a megfogalmazott véleményeket egy központi címre kell elküldeni, és a véleményezők nem tudhatják, hogy a vélemények milyen folyamat során, hogyan épülnek be a véleményezett anyagba. 

Ráadásul ebben az esetben a felhívás kiköti azt is, hogy „a társadalmi egyeztetés során a támogatási (elsősorban a felhívás 4. pontjában részletezett) szempontokkal kapcsolatban felmerülő esetleges módosítási javaslatok átvezetésére nem, vagy csak korlátozottan nyílik lehetőség, tekintettel arra, hogy azt a HUN-REN Központ Irányító Testülete a 2024.06.18-i ülésén jóváhagyta”. 

Az egyeztetésnek természetesen sokféle módja és szintje van. A fenti modell ezek közül a legkevésbé „részvételi” mód, amely sokszor inkább szolgál legitimációs célokat, mint valódi egyeztetést. 

Amennyiben a HUN-REN Központ valódi egyeztetést kíván folytatni, az egyeztetési folyamatnak legalább az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

  1. Az egyeztetésre a döntéshozatal előtt kerül sor. 
  2. A véleményezés lehetőségéről értesíti az érintett szervezeteket (például a dolgozókat képviselő szakszervezetet és szakmai szervezeteket).
  3. A véleményezésre megfelelő idő (pl. 15 nap) áll rendelkezésre. 
  4. A felhívás tartalmazza, hogy milyen testület milyen a határidőre dolgozza fel a beérkezett véleményeket.  
  5. A vélemények összegyűjtése és feldolgozása után a beérkezett véleményeket nyilvánosságra hozza, az új változatot közzéteszi, és a végleges verzió elfogadásával együtt részletes magyarázatot fűz ahhoz, hogy milyen változtatásokat fogadott vagy nem fogadott el. 

Ez a modell még mindig csupán a javaslatok véleményezésére szolgál. A TDDSZ olyan rendszer kialakítását szorgalmazza, amely a többoldalú érdekegyeztetések mintájára épül,  és rendszeres konzultációt jelent. A konzultáció túlmutat a véleményezés lehetőségén, és lehetővé teszi a szereplők közötti horizontális kommunikációt is, tehát

  1. minden fontos, a kutatóhálózatot vagy kutatói közösséget érintő kérdésben megelőzi a döntéshozatalt; 
  2. előre szabályozott, nyilvánosan zajló eljárás; 
  3. kijelöli a konzultációban résztvevők minimális körét, és megfelelő határidőt biztosít az anyagok megismerésére
  4. lehetőséget biztosít a tárgyalásra, azaz a felek véleményének kölcsönös megismerésére és az ezekről történő egyeztetésre; 
  5. törekszik a testületi, tárgyalásos döntéshozatalra, közös álláspontok kialakítására;  
  6. egyértelmű szabályokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi történik a tárgyalásos folyamat során kialakított álláspontokkal. 

A TDDSZ támogat minden olyan kezdeményezést, amely erősíti a konzultációs jelleget és elősegíti a közös, többoldalú döntéshozatali folyamatokat, hiszen az így megalkotott szabályok, programok jobb minőségűek, a döntések átgondoltabbak, és nagyobb támogatottságot élveznek. 

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Elnöksége

Budapest, 2024. 07.11.

A levél letölthető innen.