A TDDSZ és az ADF közös nyilatkozata a kutatóhálózat dolgozói körében végzett felmérésről

A Magyar Kutatási Hálózat (MKH) Titkársága 2023 novemberében értesítette a kutatóközpontokat a 2024-re várható költségvetési keretekről. A vágtató infláció kompenzálása helyett számos kutatóközpont drasztikus, 10 %-ot meghaladó forráscsökkenéssel szembesült. Ugyanekkor a kormány új törvényjavaslatot nyújtott be, ami a kutatóhálózat irányításának további központosítását célozta. Ezért a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) november 23-án közös fórumot tartott, ahol az ott összegyűlt dolgozók nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban foglalt követelésekről a kutatóhálózat dolgozói online szavazásban fejezték ki véleményüket. 

Az online felmérésben 17 kutatóközpont és önálló intézet dolgozói vettek részt, akik a beérkezett válaszok szerint  837 igen, 8 nem arányban egyetértettek a követelésekkel. A szavazatok száma azt jelzi, hogy noha a felmérést nem sikerült a kutatóhálózat összes dolgozójához eljuttatni, a munkatársak tekintélyes hányada (a kutatói létszám mintegy harmada) szavazott, és a szavazók körében a követelések támogatottsága 99 % feletti.

A kutatóhálózat dolgozói ezek szerint látják mindazokat a tényezőket, amelyeket a kutatóhálózat irányítói leginkább a szőnyeg alá söpörnének. Nevezetesen, kiállnak a kutatóhálózat integritása, annak hosszú távon is kiszámítható és költségvetési szempontból stabil működtetése mellett, követelik a kutatóhálózat intézményeinek alapító okirataiban szereplő célokkal összhangban lévő, differenciált értékelési rendszerek alkalmazását az egyes tudományterületeken, és elvetik a szakmailag elfogadhatatlan innovációs hajszából fakadó durva beavatkozásokat.

A követelések között hangsúlyosan szerepel, hogy a kutatóhálózat sorsáról nem lehet felülről, íróasztal mellett dönteni a kutatók bevonása nélkül. Az MKH és jogelődjének vezetői egyetlen alkalommal sem vonták be a kutatóhálózat dolgozóit a döntési folyamatokba, illetve a kutatóközpontok szervezeti és működési szabályzatainak előírásaival a párbeszéd lehetőségét is eleve igyekeznek kizárni. Emellett a dolgozói érdekképviseletek sorozatos megkereséseiben megfogalmazott kérdések és javaslatok elől is érdemi válasz nélkül térnek ki. A kutatóhálózat dolgozói követelik, hogy a Magyar Kutatási Hálózat állítsa le a rendszeridegen, vállalatirányítási logikát erőltető újabb átalakításokat, és vonja be a kutatókat és azok érdekképviseleteit a döntési folyamatokba.

Nekrológ – AZ ALAPÍTÓ

2023. november 3-án, 75 éves korában elhunyt Szécsényi Tibor matematikus, az ELTE Szimbolikus Logika és Tudománymetodológia Tanszék oktatója. Az 1988. május 14-én megalakult Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSz) és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának (LIGA Szakszervezetek) alapítója volt. Mint a TDDSz ügyvivő bizottságának volt tagja közvetlenül is figyelemmel kísérhettem elszántságát és rátermettségét. Névjegykártyáján így határozta meg magát: Szécsényi Tibor „logikus”. Jó barátok lettünk. Egyszer elmesélte, hogy a katonaságnál a repülőkhöz sorolták be, mert képességei erre is kiterjedtek. Szerette a repülés szabadságát. Az 1990-es parlamenti választás idején sok TDDSz tag bekerült a parlamentbe. Tibor nem választott magának pártot, szakszervezeti ember maradt. Részt vett abban a küldöttségben, velem együtt, amely azt próbálta volna meg elérni, hogy az SzDSz támogassa a szabad szakszervezeti mozgalmat, az akkori legfőbb ellenfél MSzOSz vagyonszerzési törekvéseivel szemben. Amikor Lane Kirkland, a legnagyobb amerikai szakszervezet, az AFL-CIO elnöke (1979–1995) Budapesten járt, a LIGA Szakszervezetek meghívták az éppen aktuális elnökválasztó küldöttgyűlésükre amelyet a Marx Károly Közgazdaságtudományi egyetem nagy aulájában tartottak. A küldöttgyűlést Tibor elnökölte. Ekkor tanulhattuk meg tőle, hogy milyen fontos egy gyűlés „napirendje” és annak elfogadtatása. Tibor harmonikus ember volt, aki képességeit felismerte és a tudományos élet tisztaságának demokratikus ellenőrzése szolgálatába állította. Jelentős szerepe volt a TDDSz feltámadásában 2019-ben, amikor a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát einstandolták. Betegsége miatt 2021-ben lemondott a TDDSz elnöki tisztségről. 2022-ben a TDDSz közgyűlése a szakszervezet tiszteletbeli elnökévé választotta.

Jó repülést, barátom!

Kardos Juli

(A kép forrása: Képes 7, 1989. június 24., 25. szám)

Az ADF és a TDDSZ közös NYILATKOZATA

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a volt MTA-kutatóhálózathoz tartozó intézmények számára a súlyos pénzügyi helyzet és a tervezett autokratikus szervezeti átalakítások miatt 2023. november 23-án fórumot szervezett. Az alábbi nyilatkozatot egyhangúlag fogadták el 9 kutatóközpont és önálló kutatóintézet jelenlévő munkatársai.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) 2019. január 24-i nyilatkozatában azt követelte, hogy tartsák egyben a kutatóintézeti hálózatot, annak szakmai felügyelete maradjon a Magyar Tudományos Akadémiánál, és őrizzék meg a kutatóhálózat függetlenségét. Kiálltunk továbbá a kutatóhálózat megfelelő finanszírozása, a szervezeti stabilitás és a munkajogi garanciák mellett, valamint tisztességes és versenyképes béreket követeltünk. A munkavállalók, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a nemzetközi tudományos közösség határozott tiltakozása ellenére a kormány parlamenti többsége segítségével elszakította a kutatóhálózatot az Akadémiától, ám sikerült elérni, hogy az MTA a hálózat Irányító Testületén (IT) keresztül befolyást tudott gyakorolni a hálózat működésére, noha képviselői kisebbségben maradtak. Sikerült megakadályozni az alapfinanszírozás megszüntetését és a minisztériumi pályázatokon keresztüli közvetlen politikai befolyást a kutatási témák megválasztására. A kutatóhálózat nem alakult át alapítvánnyá, így a hálózat munkatársai továbbra is pályázhatnak európai uniós kutatási támogatásokra, bár a magyar tudományos intézményekkel szembeni, a kormány által előidézett nemzetközi bizalomvesztés a kutatóhálózatot is negatívan érinti. Az Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy az elcsatolásra vonatkozó törvény mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértéshez vezetett, amit a kormány és a parlament a kitűzött határidőig sem orvosolt, annak ellenére, hogy 2019 óta a törvényhozás számos esetben változtatott és módosított a kutatóhálózat szabályozásán, ami jelentős jogbizonytalanságot okozott. Szemben a hamarosan 200 éves MTA-val, a leválasztott kutatóhálózat nem vált bejáratott „brand”-dé, ahogy azt ígérték, már csak azért sem, mert a nevét többször is megváltoztatták az elcsatolás óta. A kormány által Gulyás Balázs kutatóhálózati elnök kérésére benyújtott újabb javaslat ismét megváltoztatná a kutatóhálózat nevét, és soha nem látott központosított struktúrát hozna létre, mivel az elnök egy személyben dönthetne kutatóintézetek és -központok megszüntetéséről, átszervezéséről és alapításáról. A javaslat kiiktatná a munkavállalói részvételt is az irányításból, és a kutatóhelyek vezetőinek sem lenne abba beleszólásuk. Ez a struktúra teljesen ellentétes a kutatóhálózat hagyományaival, amely az MTA felügyelete alatt is testületi irányítás alá tartozott (az elnök egy személyben nem dönthetett), és ellentétes a tudományos szabadság intézményi biztosítékaival is, hiszen az egyetemeket, kutatóhálózatokat mindenhol testületek irányítják. Az autonómia letéteményesei és címzettjei ezek a testületek, nem pedig az egyes vezetők. Az elcsatolás utáni minimális reálbér-növekedés rövid életűnek bizonyult, a rendkívüli mértékű infláció, a rezsiárak megemelkedése újra lehetetlen helyzetbe hozta mind a kutatóhálózatot, mind annak dolgozóit. Számos munkavállaló bérét külön forrásból kell kiegészíteni a garantált bérminimumra. Ez az alacsony bér alapvető megélhetési problémát jelent. A kutatóhálózat elnöke ugyanakkor visszatart tudomásunk szerint kb. 11 milliárd forintot, a teljes költségvetés mintegy ötödét, amely intézkedés célja a kutatók számára ismeretlen. Egyes kutatóközpontok költségvetése 2024-ben jelentősen csökkenni fog, működésük fenntarthatatlanná válik, és csoportos létszámleépítések fenyegetnek. A kutatóhálózat vezetése rendszertelenül, váratlan időpontokban, felesleges adatkérésekkel terheli a kutatóközpontokat. A költségvetési forrásokat utólag megállapított szempontok alapján, átláthatatlanul, önkényes módon, minden évben változó képletet használva osztja szét a kutatóhelyek között, például az „innovációs teljesítmény” alapkutatásra hivatott intézmények számára irreleváns fogalmára hivatkozva. Emiatt az egyes kutatóhelyek költségvetése évről évre jelentősen változik, ami létbizonytalanságot teremt, és elüldözi a kutatókat. A vezetés által erőltetett vállalati logika ellentétes a kutatóhálózat alapkutatási funkcióival, miközben több tudományterületet és intézményt diszkriminál.
Minderre tekintettel követeljük:

• a kutatóhálózatra vonatkozó újabb módosító javaslatok visszavonását

• a kutatóhálózat integritásának, függetlenségének, autonómiájának és testületi irányításának visszaállítását

• elegendő forrás megteremtését ahhoz, hogy pénzügyi okokból ne kelljen elbocsátani egyetlen dolgozót sem, és az elfogadott kutatási tervek megvalósulhassanak

• a visszatartott, tudomásunk szerint 11 milliárd forint felhasználását a kutatóhálózatban végzett tudományos munka finanszírozására

• a kutatóhelyek dolgozóinak és vezetőinek részvételét és érdemi szerepét a hálózat irányításában

• hosszú távon kiszámítható szervezeti, intézményi, pénzügyi és értékelési környezet megteremtését

• uniós szinten is tisztességes és versenyképes, legalább inflációkövető bérek pénzügyi fedezetét a kutatóhálózat dolgozói számára

• a kutatók elvándorlásának megakadályozását, kiszámítható életpályamodellt

• az alapkutatások szempontjából értelmetlen vállalati logikájú teljesítményértékelési szempontok kivezetését, az egyes tudományterületek sajátosságaival összehangolt stabil értékelési rendszert.

Az Akadémia Dolgozók Fóruma továbbra is kitart eddigi véleménye mellett: a kutatóhálózat a Magyar Tudományos Akadémiához tartozik, és oda kell visszakerülnie.

TDDSZ levele a HUN-REN elnökhöz

Dr. Gulyás Balázs, Elnök részére
HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Budapest, 2023. november 20.

Tisztelt Elnök Úr!

Szerda reggel a sajtóból értesültünk arról, hogy a T/6068 számú, az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról elnevezésű törvényjavaslat a Magyar Kutatási Hálózatot érintő érdemi változtatásokat tartalmaz.

A javasolt változások az Irányító Testület hatáskörének jelentős szűkítését és az elnök egyszemélyben gyakorolható hatáskörének jelentős szélesítését jelentik, valamint radikális, a vállalatszerű működés irányába történő átalakítást vetítik előre.

A TDDSZ mindkét irányt elfogadhatatlannak tartja, különös tekintettel arra, hogy az intézethálózat éppen átélt egy jelentős megszorításokat is tartalmazó válságot (COVID, energia). Ezért tisztelettel arra teszek javaslatot, hogy
• a döntéshozónál kezdeményezze az Ön által indítványozott átalakítás leállítását, és
• haladéktalanul egyeztessen a TDDSZ-szel, a kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek vezetőivel, valamint az Üzemi Tanácsok képviselőivel a kutatóhálózattal kapcsolatos tervekről.

A TDDSZ szerint a központosítás és vállalatirányítási rendszerek bevezetése helyett olyan – a széleskörű tudományos és szervezeti autonómia, valamint átláthatóság elvei alapján működő – rendszert kell bevezetni, amely megteremti a stabil, nyugodt és kreatív munkavégzés lehetőségeit, s ennek részeként megfelelő szintű béreket, kiszámítható életpályát vetít a kutatók elé.

Éppen ezért a közelmúltban megdöbbenve értesültünk arról, hogy a Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testülete több kutatóközpont 2024. évi költségvetési támogatását jelentősen, 12,5 és 5 százalék közötti mértékben csökkentette. A döntés indokait egyelőre csak a sajtóból ismerjük, a kutatók nem kaptak tájékoztatást. Ez a döntés nemcsak felülírja a kiszámíthatóság és a komplex, a tudományterületek sajátosságait figyelembe vevő értékelés – Ön által is hangsúlyozott – szempontjait, hanem szakmailag jól teljesítő kollégák elbocsátását is kikényszeríti. A folyamatosan változó körülmények (irányelvek, gazdálkodás stb.) nem teszik lehetővé sem egyszerű dolgozók, sem a vezetők felelős munkavégzését. Emiatt nincs esély a célként kitűzött teljesítménynövekedés elérésére.

A munkahelyek védelme érdekében javasoljuk, hogy az Irányitó Testület vizsgálja felül a korábbi döntését: az MKH-hoz tartozó kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek az idei költségvetési támogatással megegyező összegű költségvetési támogatást kapjanak a 2024. évre.

Tájékoztatom, hogy levelemet – és majd az arra érkezett választ – a nyilvánosság számára is elérhetővé teszem.

Várom mielőbbi válaszát!
Üdvözlettel,

Bakó Imre, elnök

Elhunyt Szécsényi Tibor

Szécsényi Tibor 1948. július 11-én Budapesten született. Matematikusként végzett. Alapító tagja és 2021-ig elnöke volt az 1988. május 14-én megalakult Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSz). Részt vállalt a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának alapításában, amelyben ügyvivői feladatot is vállalt. Az ELTE Szimbolikus Logika és Tudománymetodológia Tanszék egyetemi adjunktusaként csatlakozott a tudományt és az oktatást sújtó korlátozások megszüntetését, a kutatómunka megbecsülését, a tudományos élet tisztaságának demokratikus ellenőrzését célul kitűző szakszervezeti küzdelemhez. A TDDSz 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának leválasztása elleni tiltakozás részeként és az ott dolgozók érdekeinek védelméért éledt újra, így segítve a dolgozók célkitűzéseit. 2021-ben lemondott a TDDSz elnöki tisztségről. 2022-ben a TDDSz közgyűlése a szakszervezet tiszteletbeli elnökévé választotta. 2023. november 2-án, 75 éves korában hunyt el. Nyugodjék békében.

(A kép forrása: Képes 7, 1989. június 24., 25. szám)

A TDDSZ a pedagógusok mellett áll! A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének szolidaritási nyilatkozata

A pedagógusok polgári engedetlenségének oka a kormányzati jogsértés és a közoktatás állapota. A köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló (II. 11) 36/2022. kormányrendelet súlyosan csorbítja a pedagógusok sztrájkhoz való jogát, és lényegében ellehetetleníti a sztrájkot, mint érdekérvényesítési eszközt. Ebben a helyzetben a pedagógusoknak nem marad más eszköze érdekeik hatékony képviseletére, mint a polgári engedetlenség. Ezért maradéktalanul támogatjuk a pedagógusokat a jobb munkakörülményekért és a közoktatás rendbetételéért folytatott küzdelmükben. A kiváló pedagógusok politikai okokból történő eltávolítása csorbítja a diákok tanuláshoz való jogát, és rontja eredményeiket.  

Tegyük világossá: ebben a helyzetben nem a tiltakozó pedagógusokat, hanem az oktatási ágazatért felelős politikusokat kell elbocsátani! 

Elbocsátások helyett haladéktalanul emelni kell a pedagógusok bérét, és neki kell látni a közoktatás reformjának, hiszen Magyarország jövője az oktatásban rejlik!

TDDSZ

Budapest, 2022. október 03.

Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének nyilatkozata az OMSZ vezetőinek felmentése ügyében

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elítél minden tudományos szervezetekkel kapcsolatos, a szakmai szempontokat a politikaiak mögé helyező cselekedetet.

A TDDSZ elutasítja a tudományos szervezetekre nehezedő politikai nyomásgyakorlást, ezért elítéli az az Országos Meteorológiai Szolgálat két vezetőjének politikai okokból történő felmentését is.

A TDDSZ a tagszervezetei között tudhatja az OMSZ egyik szakszervezeti csoportját, az OMSZ valamennyi munkatársával szolidaritást vállal, az általuk kiadott nyilatkozattal minden tekintetben egyetért.

Az OMSZ vezetőit a Magyar Tudományos Akadémia egyik rendes tagja bocsátotta el, ezért a TDDSZ reméli, hogy az MTA elnökének kérésére nemcsak az MTA Meteorológiai Tudományos Bizottsága, hanem az MTA Tudományetikai Bizottsága is állást foglal az augusztus 20-i előrejelzés és az OMSZ két vezetőjének menesztése kapcsán.

TDDSZ elnöksége nevében,
Bakó Imre alelnök

Budapest, 2022. augusztus 25.